Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Szülő-gyermek kapcsolat » Mennyire normális az én...

Mennyire normális az én helyzetemben, hogy nem szeretem a családom?

Figyelt kérdés
Úgy nőttem fel, hogy bármi történt folyton üvöltőztek velem. Úgy értem, ha valamit elrontottam, például - egy kisgyereknél azért nem fura, hogy véletlen kiönt valamit vagy a kiváncsiságától vezérelve szétszerel valamit - és ez egészen tartott körülbelül 14 éves koromig, amíg megkomolyodtam, de annyira belém égtek a szüleim és a testvérem megvető pillantásai, hogy a mai napig alig merek elrontani semmit. És ha valami tönkremegy azonnal én vagyok a hibás. Továbbá azt is érdemes meg említenem, hogy apám egy borzalmas ember. Nem egyszer megcsalta anyámat, és többször is megverte. Mostanáig el tudtam magamban nyomni a szorongást, amit az ébreszt, hogy anyám nem vált el tőle, de mostmár amint meglátom azt az undorító erőszaktevőt látom, aki 6 éven keresztül az előbb írottakat ismételgette, majd mintha mi se történt volna éli most az életet. Létezni nem tudok vele egy helyiségben, mert amint ránézek elfog az undor. El akarok innen tűnni.
2020. ápr. 20. 01:29
 1/6 anonim ***** válasza:
100%

Sajnálom hogy így kellett felnevelkedned,hány évea vagy? Többi családtag esetleg nagyszülők stb akikhez mehetnél?

Egyébként "alig merek elrontani valamit" ezt úgy kell venni hogy kéztetést érzel az iránt hogy elronrs dolgokat? Vagy csak nem jól fejezted ki magad?

2020. ápr. 20. 03:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/6 anonim ***** válasza:
71%

Teljesen normális sajnos. Rengeteg gyerek él ilyen családban, a legtöbb 18 évesen azonnal lelécel. Nekem 22 évesen is olyan drasztikus szabályokat akarnak hozni, mint például a "kérdezd már meg, hogy elmehetsz e a barátodhoz" vagy a "Ugye 20perc alatt megfordulsz a boltból? ", de ennek ellenére mégis szeretem őket, mert habár nálunk is volt vita, és nálunk is megtörtént egyszer kétszer a pofonosztás apa részéről anyának, és tőlem és nagy elvárások voltak, de család maradtunk. Nem tökéletes család, de átlagos. Viszont az, hogy te ilyen szinten rettegésben töltöd az életed és így, hogy kezdesz felnőni, látod azt, hogy valós szeretetet nem tudsz táplálni főleg édesapád felé, teljesen érthető. Szerintem ha sokan így nőnének fel, ahogy te, mások sem szeretnék.

Ez egyszerűen szörnyű. Gondolom anyagilag tőlük függsz, ami a baj.

Én azt tanácsolom Neked, hogy amint van munkád, gyűjts pénzt, minden hónapban tegyél félre x összeget, és amikor összegyűlik annyi, hogy ha pld kirúgnak a munkahelyedről, akkor is legyen miből kifizetned a csekkeket, tehát ne kelljen visszaköltöznöd. Nagyon sajnállak, és remélem mielőbb boldog életet tudsz élni.

2020. ápr. 20. 07:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/6 anonim ***** válasza:
100%
Pontosan ugyanígy nőttem fel, én amint csak lehetett, megléptem otthonról. Nem volt könnyű, mert az akkori párom családjához költöztem, de jobb volt, mint otthon.
2020. ápr. 20. 13:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/6 A kérdező kommentje:
Nem érzek rá késztetést, hogy elrontsam a dolgokat, szimplán ügyetlen vagyok, továbbá az életkorom 17, és nagyon szépen köszönöm a hozzászólásokat. Már egy jó ideje az én fejemben is felötlött a költözés
2020. ápr. 20. 20:23
 5/6 anonim ***** válasza:
100%

Szia! Hasonloan vagyok en is

Napi terror, tonkretettek idegileg, erzelmileg nulla vagyok, folytonos óvégatás, problemakat nem tudnak megoldani. A tesom napi szinten a megolesemmel fenyeget es minosithetetlen, leirhatatlan az ami a csaladunkban megy

Nem vagy egyedul!

En most megyek egyetemre es nem fogok hazajarni, diakmunkazok majd, kolis leszek, tanulok hogy osztondijat kapjak es nem megyek haza

Szeptembertol rendberakom magam lelkileg is egy pszichologussa

17 evesen is ugyanezt ereztem mint te. Tudtam, hogy nem sok ido es mehetek. Legy a barataiddal es igyekezz a legkevesebbet otthonlenni, ej igy eltem tul.

Ne feledd ha a dolog menthetetlen, ok mar nem fognak megvaltozni. Egyedul TE valtoztathatsz a hozzaallasodon, egy szebb elet remenyeben.

Tanulj, dolgozz (tanulj meg dolgozni) es erettsegi utan lecelj le ha tenyleg ekkora a gaz! Kitartast. Es kerj segitseget, rakd lelkileg is magad rendbe

19/L

2020. ápr. 20. 21:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/6 anonim ***** válasza:
100%

* bocsi a felreirasokert

Illetve amig anyagilag fuggsz toluk, ne koltozz el. Egyetemen sokkal konnyebb lesz vagy ha dolgozol, keszulj ezekre, ha megoldhatatlan

2020. ápr. 20. 21:13
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!