Nem akarok felnőttként az anyámmal élni, ezen miért kell így megsértődni?

Jövőre végzek az egyetemen, és nem szeretnék utána Budapesten maradni (ez sosem volt terv).

Megbeszéltük, hogy a diploma után kapott itt, a szülővárosomban egy házat. Kérlek, emiatt ne akarjatok szétszedni, mert ettől függetlenül szorgalmas vagyok, rendesen tanultam egész életemben, sosem a készre vártam, vagy hogy valaki megcsinálja helyettem a dolgokat. Anno apa és anya is kaptak saját otthont, a nagyszüleimet is segítették a szüleik, de ezt én sosem vártam el. Ők ajánlották fel.

Viszont most az anyám kitalálta, hogy mi lenne, ha eladná ezt a nagy családi házat, és az egyik szabad telkünkre építtetne két kisebbet, és az egyik lenne az enyém, a másik az övé. Először azt hittem, hogy viccel, de kiderült, nem. Mondtam, hogy én ezt nagyon nem szeretném, szerintem jobb a távolság, és én 4 hete vagyok itthon, de már egy hét után egymás agyára mentünk. Tudom, hogyha ilyen közel laknánk egymáshoz, az lenne, hogy ő minden nap átjárkálna minimum kétszer, mindenről tudni akarna (ki jött hozzám? miért jött? mit hozott a futár? stb). Még gyakran most is ilyen, pedig 230 km van közöttünk, ha az egyetemen vagyok... Akkor is odaállít hívatlanul az albérletbe, "meglepetésként". Pedig már többször kértem, hogy ezt ne, mert lehet éppen kupi van, ott alszik nálam valaki, vagy ilyesmi. De ő hajthatatlan, hogy akkor jön, amikor akar, mert én az övé vagyok, mindenről tudnia kell. Ami slusszpoén, hogy anno apával pont azért váltak el, mert anya szülei ugyanilyenek voltak... Folyton ott ültek nálunk, mindenbe beleszóltak, kritizáltak, még Szenteste is beállítottak és apának ebből lett elege, hogy semmi magánéletük nem volt. Én ezt nagyon nem akarom.

Ezt el is mondtam neki, és most halálosan meg van sértődve, hogy én őt mennyire utálhatom, és akkor menjek is vissza Pestre most rögtön, ha ennyire nem viselem el. Nem erről van szó, de szerintem nem egészséges, mikor több generáció egy portán él, és 0-24 egymáshoz járkálnak, mindent tudnak a másikról... Ez tényleg ennyire felháborító?