Ez olyan nagy probléma volt?

Tegnap mondtam anyámnak, hogy ma nekem 1-től esport versenyem lesz. Tudtuk, hogy sok esélyemnem lesz, hiszen nagyon béna vagyok a játékban és profik ellen mentem, de kiszerettem volna próbálni magam. Mondtam, hogy 1-től ne zavarjon. Felkeltem 11:30-kor, erre még ki se nyitottam a szemem és nagyon fáradt voltam még, segítenek kellett valami informatikai dologban. Mindegy sietve megcsináltam, de 12:15-kor kitalálta, hogy neki meghúzódott a lába, menjek ki a gyógyszertárba. De ha már ottvagyok, menjek be a pékségbe zsemlékért. De ha már ott vagyok, menjek be a DM-be zsebkendőért, mosogatószerért. De ha mér ott vagyok, ugorjak be a húsoshoz karajért. Meg még visszafele valahova kóláért. Nagy nehezen beszereztem mindent, 12:55-re éppcsak visszaértem, csapatom már hótideg volt, hogy elkések. A lényeg, hogy nem jó karajt hoztam, mert rántotthúshoz kellett volna és nem zsemlébevaló csemegét. Na a baj az, hogy én sose tudtam mi az a akarj így 21 évesen. Fogalmam nincs, hogy miaz, a szót hallottam már de nem tudtam elképzelni se, hogy az mégis mi a fene (igen, városi srác vagyok). Én emg hoztam 10 csemegekarajt. Anyám verseny közben üvöltözött velem, hogy most menjek ki haptákban vagy kitagad otthonról. Sikeresen olyan összeszedetlen és rossz voltam a stressz miatt, hogy első fordulóban 7-1-re kikaptunk és kiestünk. Majd kiment ő a fájós lábával karajért meccs közben, aztán kiballagtam szégyenteljesen elvert pofával, de már látom, hogy süti a rántotthúst. Amint szeme elé kerültem, üvöltözött, hogy na ezért kellett neked üvöltözni velem, na ezért siettem, béna senkiházi vagyok, életképtelen szardarab, a fájós lábával a szarban hagytam, stb. Most ez olyan nagy probléma volt, hogy kértem magamnak egy kis szabadidőt?