Miért csinálja ezt apám?
Apámmal élek, anyám kb. 4 éve itthagyott minket.
A lényeg, hogy kb 3 éve elég erős mentális betegségeim vannak, ezek közül a szociális fóbia befolyásolta legjobban az életem. Ezek alatt az évek alatt szinte mindig itthon ültem, kimenni magamtól soha nem akartam, csak ha muszáj volt. Nem volt egy baráti társaságom, akivel gyakran járkáltunk volna ki, az akkori barátaimmal kb 2-3 havonta egyszer találkoztunk iskolán kívül. Apám pedig emiatt folyamatosan csesztetett, hogy miért nem megyek ki, meg hol vannak a barátaim, meg hogy így unalmas az életem meg ilyenek. Engem pedig nagyon zavart, mert mást nagyon nem tudtam tenni.
Viszont kb. fél éve bele kerültem egy teljesen új baráti társaságba, akikkel elkezdtünk bulizni járni meg ilyenek, ami eddig hiányzott az életemből. A szociális fóbiám is enyhült, már sokkal szívesebben járok ki. Viszont most meg mindig ha mondom apámnak, hogy megyünk valahova, akkor nem akarok elengedni. Mondjuk a végén mindig elenged nagy nehezen.
De miért csinálja ezt? Eddig az volt a baja, hogy bent ülök, most meg az, hogy elkezdtem élni?
válasza:
válasza:Ezt tőle kéne megkérdezni. Én a helyedben összírnám a gondolataimat, megbeszélném vele hogy üljünk le beszélgetni amikor mindkettőnknek alkalmas és higgadtan átbeszélném vele a dolgot. Ha ez nem jön be még mindig lehet családterápiára menni.
Eddig nem indokolta semmivel a dolgot? Önmagában az sem baj ha valaki sokat ül otthon és az sem baj ha sokat jár el bulizni. Egyedi esetek vannak amiknél lehetnek problémák. Most pl. mit mond miért nem enged el?
Semmit nem mond, csak hogy nem. Vagy néha olyanokat mond, hogy nem szeretné ha szétdrogoznám magam, de szerintem ezt csak viccből mondja. (Amúgy is csak inni szoktam)
#1
Direkt ezért írtam, hogy már enyhült. Elkezdtem edzeni meg hasonló dolgokat csinálni nemrég, amitől elkezdett nőni az önbizalmam ilyen téren is.
válasza:Ha van rajta sapka az a baja ha nincs rajta sapka akkor meg az a baja,sajnos ismerős ez az ember típus, szerintem az édesanyád se véletlen lépett le.
Az ilyennek nem tudsz megfelelni úgy se mert mindenbe bele köt.
Most fogok utoljára ezzel kapcsolatban írni, mert a kérdés nem erről szól.
Nem, nem diagnosztizált. De mit számít, ha teljesen egyértelmű?
Egész nap bent ültem, semmi pénzért nem akartam kimenni, ha muszáj volt kimennem folyton úgy éreztem, hogy mindenki engem néz, rettegtem attól, hogy esetleg valamit csinálok ami miatt "beégek" mások előtt vagy ilyesmi, folyamatosan úgy éreztem magam mikor kint voltam, hogy el akarok tűnni. Tehát ha erről nincs egy papírom, akkor a most leírt dolgok nem is jelentenek semmit?
válasza:Azért az se mindegy hogy hány éves vagy és hogy fiú vagy vagy lány. Pl. egy 12 éves lányt én is féltenék, egy 14 éves fiút már nem. Ha voltak vegyszer problémáid az is okot adhat az aggodalomra.
Én mindenképp próbálnám vele megbeszélni a dolgot. A leírtak alapján az apukád kissé kényszeres lehet.
Ha nagyon nem tudtok dűlőre jutni akkor próbálj vele együttműködni és amint lehet menj el koleszba vagy albérletbe vagy vmi hasonló. A távolság sokszor javítja a szülő-gyerek kapcsolatot.
válasza: válasza:- fél, hogy rossz társaságba kerülsz
- fél a járvány miatt, nehogy hazahozd a vírust
- barátaidat nem ismeri
- téged félt csak nem tudja kifejezni
Bármi lehet
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!