Miért szégyen az, ha valakit támogat a családja anyagilag?

Egyrészt szerintem nem igaz, hogy "a szemét kiszednék".

Egyrészt, van, aki irigy. Nem mindenki, de a rosszindulat sokszor ebből is eredhet.

Másrészt szerintem a legtöbben arra gondolnak, hogy aki 20-25 évesen el van tartva, az nehezebben nevelődik belőle az önálló életbe. Ennek van valamennyi alapja, de nem feltétlenül vagy így. Ennyiből nem lehet tudni.

Viszont az is egy hülyeség, hogy csak hitelt hitelre halmozva lehetne amúgy egyedül boldogulni. Én ahogy befejeztem a középiskolát, elmentem otthonról, a saját lábamra álltam. 8 év telt el, már van saját egzisztenciám, saját házam otthon megyeszékhelyen, soha nem vettem fel hitelt és nem is tervezek.

Van egy barátom akit amíg egyetemista volt agyba-főbe pénzelték a szülei, ő meg szórta világnak. Semmit nem tudott értékelni, megbecsülni, mert nem ő dolgozott meg érte. Ezután egy ideig húzta a száját a munkára is, semmi nem tetszett neki, illetve alantasnak érezte. A húszas évei közepén is azért panaszkodott pár éve, hogy mi az hogy a szülei elzárták a pénzcsapot (nyilván nem ezekkel a szavakkal), csak azért mert önállő életet él.

Engem szimplán felb*sz, hogy diplomával, két nyelvvizsgával évekig spórolok önerőre, majd mikor veszek egy garzon lakást egy nekem nem tetsző helyen, fizethetem kb 20 évig a hitelt, míg másnak odab*sznak a segge alá 18 évesen egy lakást, és akkor elgondolkodom azon, hogy másnak honnan a f*szból van 25-30 milliója, hogy az asztalra még semmit le nem tevő gyerekének vegyen egy budapesti ingatlant.

Engem nem támogattak sosem,magam vettem mindent pedig faterom kőgazdag 3 ingatlanja van, cége, nyaralója.Faternak az az elve hogy nem segítettek neki sem, és így erősebb leszek majd.Azért én örültem volna ha besegít, nem kellene ennyit dolgoznom.Dehát ez van.

31F

"Engem nem támogattak sosem,magam vettem mindent pedig faterom kőgazdag 3 ingatlanja van, cége, nyaralója.Faternak az az elve hogy nem segítettek neki sem, és így erősebb leszek majd.Azért én örültem volna ha besegít, nem kellene ennyit dolgoznom.Dehát ez van."

De te legalább egyszer majd örökölsz utána. Nekem erre sincs esélyem...

Nem mindegy, hogy valaki felnőtt létére a szülei nyakán él, vagy valamilyen oknál fogva a szülei segítségére szorul. Esetleg van egy saját, önálló élete, amiben ezen felül a szülők támogatják, mert megtehetik. De az a szülő, aki egy aktív korú gyereket eltart, akitől nem várja el, hogy saját életet teremtsen magának saját erőből némi segítséggel, az a saját gyerekével tol ki.

Mi összespóroltuk a külön élet árát és aztán vettünk fel némi hitelt. Anyagi támogatást nem kaptunk a szüleinktől, mert nem tehették meg. Viszont, ha én magam egyszer majd annak idején megtehetem, hogy egy bizonyos összeggel támogassam a gyerekem külön életét és természetesen ezen vagyok, akkor megteszem. Ebben semmi elítélendő nincs sem a szülőnek, sem a gyereknek. De nyilván úgy nevelem a gyerekemet, hogy azt látja, hogy a szülők dolgoznak, ebből van a pénz és megvéve minden. Tehát már most, kicsiként is azon van, hogy tanul, hogy legyen szakmája, aztán pedig szeretne abban dolgozni. Tehát lehet, hogy fog támogatásra szorulni, vagy ha nem, akkor is támogatni fogjuk, de semmiképpen nem az lesz a cél, hogy önhibájából eltartásra szoruló legyen.

Nem mindegy hogy segítenek elindulni az életben, vagy a nyaralgatast fizetik. Lakást/ önerőre pénzt ( még nincs gyerekem meglátom hogy jon össze) szívesen adnék ha tudnák. De az hogy minden szirszart a szülőnek kell fizetni az gáz. Egészséges egyénben még ha jómódú is ki kellene alakulnia hogy sajat maga is megküzd a dolgaiért.

Tehát ha normális a gyerek, vannak céljai , egyértelmű hogy támogatnám. De ez nem azt jelenti hogy elkényeztetett h.lyegyereknek nevelnem akinek büdös a munka.