Mit tegyek ha utál az anyám?

1. Anyád defektes. A kutyák megölésével való fenyegetés súlyos, gusztustalan abúzus. Anyád mérgező személy. Pont. Ha anyátok ennyire 2 mércével mér a gyerekeinek, akkor annak komoly, hibás(!) okai vannak az ő fejében. Ez akár véglegesen is elidegeníthet a testvéredtől is.

2. Megbeszélés. Ezekkel nem érdemes szembesítened sokszor, amíg anyagilag függsz tőle, mert 1. aki ennyire kétkulacsos, "nárcisztikus" p|csa, az nem fogja meghallani, csak megsértődik, 2. bosszút áll.

Ha anyáddal beszélni akarsz ezekről, akkor készülj fel alaposan, hogy milyen érveket, példákat sorakoztatsz fel, és ő milyen viszontválasszal élhet. Legyél nagyon udvarias és visszafogott hangerejű. De határozott. Maximum akkor nyomd meg a hangerőt, amikor a szóért harcolsz, ha beléd akarja nyomni.

3. Pszichoterápia hosszabb távon. Anyádnak kellene, de ő szinte tuti nem fog menni, mert "Nincs velem semmi baj.". Emiatt a megvédésedhez, és a "nyerjük ki ebből az anya-lánya viszonyból azt a keveset, amit lehetséges" érdekében majd neked kell menni, hogy a tesóddal és anyáddal ne romoljon annyira tovább a viszony, mint amúgy romlana.

Pont nemrég beszéltem egy unokatestvéremmel, ahol a nővért 16 évesen engedték buliba, de a húgot 16 évesen nem. A nővér mehetett a nagyvárosba egyetemre, de a kicsi nem. A nővérnek kifizették a sítábort x évesen, de a kicsinek nem x évesen. Szembesítéskor az apa tagadja ezt. Ehhez képest a nagy leszarja az apját, a kicsi meg észszerű keretek közt gondoskodik az apjukról. Szerinted mennyire sz@r a testvéri viszony? Eléggé. Pedig soha nem is verekedtek.

Nem kell a testvéreknek ahhoz közvetlenül egymásnak keresztbe tenni, hogy utálat legyen köztük.