Miért akarja anyám állandóan meghatározni az életemet és beleszólni mindenbe?

18 éves múltam, de még mindig úgy érzi, hogy neki kell megszabnia mikor hová, meddig mehetek.

Nyílván szólok neki mindenről, mert elszökni azért nem kéne.

Mondom neki: Anya, ma bemegyek Pestre egy üzletbe.

(háttérsztori: egy adok-veszekben árult valaki motoros kesztyűket és írta, hogy hol dolgozik, menjek be a boltba, ott oda tudja adni.)

anyám már kérdezősködik, hogy miért mész, mit csinálsz ott, minek mész, stb stb. Mondom neki, hogy venni egy kesztyűt.

Van egy ismerősöm akitől veszek egy motoros kesztyűt.

Meddig maradsz? miért nem ő jön ide? Minek mész?

Hát mit tudom én, hogy meddig maradok. megmutatja a motorjait, meg a műhelyét, az üzlet mögött. Majd jövök. 6-7-8-9-10, valamikor. Nem mindegy?

Ilyenkor kicsi adásszünet, mert megfogtam ;) De folytatja: Miért maradsz olyan sokáig? Mit csináltok annyi ideig? Olyan sokáig nézelődsz? Megveszed és hazajössz.

Hát baz+. Minek kérdezősködik ennyit? Olyanoakt kérdez amir eegy konkrét dolgot vár válaszként, de olyan válasz nincs. bemegyek és kész. egy ismerőssel találkozom. ENNYI.

Ezután meg nekiáll számolni: 20 perc a vonat, besétálsz az 5 perc, körülnézel az 5 perc, majd vissza, akkor 2-re legyél itthon (1-kor indulnék)

Én meg kicsit meghökkenve kérdezem: Mégis miért? Minek jöjjek haza ülni egy helyben?

1. mi köze van hozzá, hogy hova megyek. Vagy miért érdekli?

2. minek akar itthon tartani? 18 éves elmúltam, ha el akarok menni, inkább örüljön neki, hogy egyedül lehet.

3. miért érzi úgy, hogy neki bele kell szólnia az én dolgaimba? Még nekiáll számolgatni.

Egyszer volt régebben, hogy meguntam és elmentem bevágva magam mögött az ajtót. Nem hiszitek el mit csinált: 23-szor hívott egymás után és 47 üzenetet írt. Akkor is 18 voltam már.

Csak szerintem beteges? Állandóan ezt csinálja, nem hagy szabadon gondolkozni, nem tervezhetek magamtól semmit, nem dönthetem el magam, hogy mikor hova megyek, mindenbe bele kell szólnia, mindenemben részt akar venni.

Amikor 17 évesen a jogsimat csináltam, akkor is állandóan ott volt mellettem. Az oktató egyszer meg is jegyezte, hogy igazán intézhetnéd magadtól. Én meg kifakadtam neki, hogy dehát mindent én csinálok, csak anyám nem bír elszakadni mellőlem, nem bírja elviselni, ha én intézem az életemet. magamtól jártam diákmelóra, magamtól jelentkeztem a kresztanfolyamra, és volt, hogy anyám a tudtom nélkül bement az irodába intézni a papírokat.