Állandóan okoskodik a nevelő anyám. Mit csináljak vele ?

Vannak ilyen emberek. Nekem is az egyik vér szerinti szülő. Mindent jobban tud, a munkájában is olyan, hogy az ügyfél akar valamit, de ő ráerőlteti a saját véleményét, ha az hagyja.

Nálunk teljesen megmérgezték a kapcsolatot. Pl. bejelentés nélkül beállítottak, vagy hoztak barátnőt bejelentés nélkül unokát mutogatni. Cserébe, ha azt beszéltük meg, hogy 2-re jönnek, akkor 5-6 körül oda is értek.

Hozzá teszem, nem segítettek semmit az ingatlanba, egyedül esküvőre adtak 100 ezer körüli ajándékot, aminek hasznát vettük.

Szerintem sokat hozzájárult a váláshoz ez az állandó negatív hangulat.

És nem lehet az ilyen embernek finoman megmondani. Nem érti meg. Ráadásul nálunk ha durván mondtam, akkor rolók le, mint aki nem hallja hogy mit mondok.

Jóformán semmi köze,hogy ti mit hova raktok.

Javasolni lehet,hogy pl.ez itt nem olyan szép,ott jobban mutatna,de ez már inkább parancsolgatás,iranyítás,amihez egy cseppet sincs joga.

"Alapból semmi gondom nincsen vele." Pedig kéne, hogy legyen. Nagyonis!

"nem akarom megbántani": Ha ő tudatosan, szándékosan is folyamatosan bánt téged, akkor mért félsz attól, hogy megbántod. Saját magadat tartod gyerekhelyzetben! Ha egy magát egyenrangúnak tartó felnőtt emberrel találná magát szemben, előbb-utóbb abbahagyná, mert megérezné az erőt, és nem akarna alulmaradni. Te már letettél egy s mást az asztalra: párod van, gyereked van, megteremtettétek a saját egzisztenciátokat, önállóan éltek. Felnőttél. Hidd is el ezt a tényt és úgy állj egy másik felnőtthöz. És nem kell állandóan hívogatni. Nagyságrendekkel ritkítsd a találkozást a saját lelki nyugalmad érdekében! Sokkal nyugodtabb leszel, ha kikerül a folyamatos látóteredből.

Azt hittem, a saját szobádat nem engedi berendezni a szülői házban, de lol, sajád házad berendezésébe próbál meg beleszólni. :D

Vicces, hogy azt hiszi, neki ezt lehet. A helyedben nem számolnék be neki semmiről, és a napi vagy heti (nem tudom milyen gyakran jár rátok) vizitet is eltörölném, csak én mennék hozzájuk, amíg építkezünk ők hozzánk nem jöhetnének. Ha meg valamibe beleköt, megmondanám neki, hogy elnézést, arra van az ajtó.

A ti lakásotokban pakolgat a nevelőanyád?

Mit keres ott?

Te vagy a hibás.

Remélem, nem adtatok neki kulcsot.

Ülj le vele egy kávéra, és kedvesen mondd el neki, hogy ez a ti lakásotok,

úgy fogjátok berendezni, ahogy a nektek jó, ahogy azt ti képzelitek el, ti éltek benne, a ti komfortzónátok.

Mondd meg neki, hogy te sem rendezed át az ő lakását a te elképzelésed szerint, ő se tegye a ti lakásotokkal.

Kulcsot pedig ne adj. Ha adtál, cseréltesd le a zárat.

Amikor legközelebb jönni akar, mondd meg neki, hogy most nem alkalmas,

majd jelentkezel, most nagyon elfoglaltak vagytok.

Ne mondd ki, hanem szépen, lassan távolítsd el, de időközönként látogassátok meg, tartsátok a családi kapcsolatot.

Nagyon megmérgezheti a házasságotokat, nem beszélve arról, hogy minden látogatása után pakolhatsz vissza mindent, ahogy az nektek komfortos.

Döbbenetes.

Amúgy én a gyerekeimet is arra tanítottam, hogy durva illetlenség valakinek a születésnapjára, névnapjára, karácsonyra valamilyen lakáskelléket, díszt, felszerelést vásárolni, mert az beavatkozás

a magánszférába. Ugyanis nem biztos, hogy akart volna együttélni azokkal a tárgyakkal. Viszont, ha nem teszik ki a vázát, ha nem akasztja a falra azt

a szőnyeget, stb., mikor ellátogat hozzá az ajándékozó, sértődés lesz belőle.

Nem a megajándékozott a bunkó, hanem az ajándékozó.

Ez mellékszál, de esélyes, hogy a nevelőmamád erre is hajlamos lehet.

Ezt is lehet jelezni, hogy senki ne vásároljon nektek ilyesmit, mert

majd ki eldöntitek, hogy mit akartok nap mint nap látni az otthonotokban.