Anyukám lelkileg zsarol! Hogyan bírjam ki amíg elköltözhetek?
13 éves korom óta mentális gondjai vannak, kb.mióta a viselkedése miatt a nővérem 19 évesen lelépett. Akkoriban próbálkozott is öngyilkos lenni, mit számított neki,hogy amúgy még két gyereket fel kellene nevelni (apukámat elhagyta 8 éves koromban, mert ivott). Megértem, hogy sok szarságot kellett átélnie, de sok mindent magának is köszönhet. 2 éve bátyám is lelépett, én meg itt maradtam vele és az őrületbe kerget. Állandóan szidja a tesóimat, hogy milyen hálátlanok, de azt nem látja be, hogy azért ilyenek, mert ő egyszerüen rájuk telepedett. A bátyámmal olyan abnormálisan viselkedett, mintha kb.ő lenne a férje, vagy nem is tudom ezt szavakba önteni. Engem rá akart venni, hogy hagyjam ott a sulit és menjek el teljes állásban dolgozni, mert kell a pénz. Diákmunkáztam, de az nem volt elég, pedig az utólsó ft-ig odaadtam neki mindet, amit amúgy cigire meg kávéra költött nagyrészt. Ebből állandó vita volt köztünk, sokszor az osztálytársaimnál kellett csöveznem,mert itthon ment a vergődés. Most, hogy leérettségiztem úgy döntöttem, hogy elköltözöm az ország másik végére, hogy minél messzebb legyek tőle. Nap, mint nap azzal fenyeget, hogy amint kiteszem a lábám megöli magát. Már ott tartok, hogy azt sem bánnám. Persze a tesóim is mondják, hogy nehogy egyedül hagyjam már, mert labilis. De az nem baj, hogy ők itt hagytak vele és élik mindketten külföldön a boldog életüket? Jelenleg dolgozok és elvárná, hogy a fizetésemet odaadjam neki teljes egészében, ha veszek belőle magamnak bármit megy a vergődés, hogy ő mindent megtett értünk (az el van felejtve, hogy mi volt amíg hónapokig a pszichiátrián kezelték), mi meg egy doboz cigire sajnáljuk tőle a pénzt (mármint napi 2 dobozra). Próbálok gyűjtögetni, hogy leléphessek, de sajnos nem keresek valami jól meg nyílván a kajába/rezsibe beszállok, így még legalább októberig maradnom kell. Direkt azèrt túlórázok, hogy egyrészt ne legyek itthon, másrészt, hogy minél előbb gyűljön a pénzem, de közben itt van az a lelkiteher, hogy képes lesz tényleg megölni magát, aztán életem végéig engem okol majd mindenki. Bár, szerintem amikor nővérem elment és begyógyszerezte magát az csak figyelem felkeltés volt, hogy hátha visszajön, de sose lehet tudni, mert egyébként tényleg mentálisan nagyon gyenge. Próbáltam nem egyszer rajta segíteni, de ő nem látja magát reálisan, azt hiszi egy igazi minta anyuka, akit elárultak a hálátlan gyerekei. Hiába mondom neki, hogy lelkiterror amit csinál és ezért mentek el a testvéreim is, csak azt fújja, hogy majd ha azon megyek keresztül, amin ő akkor meg tudom. Csak, hogy én nem megyek azon keresztül, amin ő mert nem szülök 3 gyereket a semmire, egy alkoholista munkanélkülinek. Szerintetek hogyan küzdjek meg ezzel az egésszel?
19/L
válasza:"Nap, mint nap azzal fenyeget, hogy amint kiteszem a lábám megöli magát." Ez zsarolás. Nem teszi meg.
"Persze a tesóim is mondják, hogy nehogy egyedül hagyjam már, mert labilis." Nekik is kellemetlen volt anyátok, csak ők már nincsenek ott, de az öngyilkosságot, a hisztijét nem akarják, és te jó vagy ápolónak, villámhárítónak.
"Direkt azèrt túlórázok..." Helyes. Ezt ezerrel!
"itt van az a lelkiteher, hogy képes lesz tényleg megölni magát, aztán életem végéig engem okol majd mindenki." nem állítom, hogy nárcisztikus, de hasonlít. Nem fogja megtenni! Ez 99,99%. Ha mégis és téged okolnak a tesóid, akkor tudhatod, hogy te őket nem érdekelted, csak kényelmi eszköz voltál nekik.
"Direkt azèrt túlórázok, hogy egyrészt ne legyek itthon, másrészt, hogy minél előbb gyűljön a pénzem, de közben itt van az a lelki teher, hogy képes lesz tényleg megölni magát, aztán életem végéig engem okol majd mindenki." Nem leszel annyira sz@r ember, nem fogod megtudni.
"Szerintetek hogyan küzdjek meg ezzel az egésszel?" Túlóra, tanulás. Emellett azt csináld, ami megnyugtat. A f@szságaira bólogass. És csendben lépj le.
válasza: válasza: válasza:Nagyon sajnálom, hogy ezeken keresztül kellett menjél :(
Én is azt tanácsolom, hogy lépj le, amilyen gyorsan csak tudsz. Ha megöli magát, az az ő döntése, nem a te felelősséged. A tesóid is nyugodtan hazaköltözhetnek, ha ennyire féltik (amúgy a francokat féltik, ha nekik kéne szívniuk vele, ők is lelépnének megint).
Anyátokon nem tudsz segíteni, de magadon igen: ha teheted, keress fel egy pszichológust, aki segít neked feldolgozni ezt az egészet.
válasza:Egyetértek az elsővel. Ezt az egész helyzetet ott kellene hagyni a francba.
Leérettségiztél, szóval menj és dolgozz, keress munkát. Most pl még biztosan találnál balatoni vendéglátós munkát, bent lakással, elég jó fizetéssel. (mondjuk az érettségi talán májusban volt, ezt már akkor is megléphetted volna)
Októbertől kell egy másik munkahely, de valamit biztosan találni fogsz (pl mcdonalds) . Lehetőleg olyan helyen nézz, ahol olcsó az albérlet, esetleg másokkal össze tudsz költözni.
Egyetemre nem tudom, hogy akarsz-e menni, de ha igen, szerintem menj át levelezőre, ilyet felvétel után is el lehet intézni.
Anyáddal ne foglalkozz. Tudom, hogy ez kemény, de az az ő élete, az ő felelőssége. Minél előbb rájön, hogy őt senki nem fogja csak úgy megmenteni varázsütésre, annál előbb fogja összeszedni magát.
Ha akarsz, küldhetsz neki némi pénzt, de igazából ezt csinálják inkább a külföldön dolgozó testvéreid.
Ja és a testvéreid is elmennek a fenébe, hogy Te vigyázzál anyádra, amíg ők élik vígan az életüket. Nem!
Sok sikert kívánok neked. Kitartást!
válasza:Legyél otthon mégkevesebbet!
Túra, pláza, hobbi, sport, tanfolyam, akármi... nyelvezni érdemes lenne menni, ha külföldre mész.
Aztán jöjjön össze a pénz, és tűnés! 😉 anyud majd megoldja magának, ahogy akarja. Rendőrségnek viszint amúgy jelezni kellene hivatalisan, ha öngyilkosságra készül, jog szerint. Ezt lehet érsemes lenne megtenni...
válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!