Milyen esetben érdemli meg egy még otthon élő huszonéves, hogy a szülei kirakják a házból?

Az a huszonéves, aki már nem tanul, de 1. dolgozik és nem száll be a rezsibe, kajába vagy 2. nem dolgozik, és nem is keres munkát (annak ellenére, hogy nem depressziós), azt indokolt kirakni.

Hasonlóan, ha a gyerek drogos és többedjére cseszi el a rehabilitációt, akkor is megfontolandó a dolog. Ugyanakkor valamit csak elcseszett a szülő, hogy a gyerek ide jutott, azzal a kiegészítéssel, hogy rossz ezt kimondani, de vannak születetten menthetetlen személyiségek.

ha pl kiderul h nem heteroszexualis

vagy ha drogozik

ha mar otthon van es nincs sok felelossege mert van kaja, es rezsi, akkor kezdjen el valamit kezdeni az eletevel. Kezdje el a kulimunkat, van aki 18 evesen mar autot kezd epiteni a garazsban

6- az, hogy kit szeret és mit csinál az ágyban, ahhoz mi köze a szülőnek?? Ez miért indok a kirakásra?

Neked nem rémisztőbb pl. egy hetero, de BDSM irányultságú gyerek, aki pl. sonkává kötözés-megalázás-verés nélkül nem tudja élvezni a szexet?

Csak mert emellett hetero, akkor ez neked elfogadható? A homoszexualitás meg nem?

Nem nekem írtad, de nem elfogadható, mert szégyent hoz a családra.

Ha fajtalankodni akar azt tegye a saját házába, ne az enyémbe..

Ha valami erőszakos dolgot csinál családon belül, akár háziállattal szemben (nyilván nem arra gondolok, hogy önvédelemből), akkor szerintem egyik percről a másikra is jogos kirakni.

Ultimátumot adni, hogy mondjuk 2 heten van, hogy elhúzzon, az akkor, ha a családtagokkal lekezelően beszél, nagyképű, bunkó. Azt biztos nem tűrném meg. Vagy többszöri kérés után se lenne hajlandó segíteni a házimunkában.