Mit gondoltok az olyan szülőről, akinél "kérvényt" kellene benyújtani, hogy hazaköltözhessen a gyereke?

"Elsősorban neki akartam jót mert szüksége lett volna ránk abban az időben. Másodlagosan néztem magunkat."

Az egyik albérletem tulaja volt ilyen. Egyszer beállított bőrönddel vasárnap este, hogy hétfőtől itt fog dolgozni, de JÓ LESZ mert feleződik a rezsi.

Saját lakásom még kész sincs, már kijelentette családtag, hogy "felköltözöm egy hónapra". Hozzá tette, hogy "reggel megyek, este jövök, nem fogok zavarni".

Hát mondtam, hogy az a gond, hogy én is reggel megyek és este jövök és pont nem szeretném, ha akkor ott lenne valaki rajtam kívül.

Amúgy ott vicc az egész, hogy a kérdező meg sem kérdezte, lehetne-e, csak magában puffog. Néma gyereknek meg az anyja p..csájat.

Amúgy meg legrosszabb, ha valaki felajánl ilyet. Nekem is mondta ismerős, hogy nyugodtan lakhatok náluk míg kész nem lesz a lakás lakható szintre. Aztán amikor komolyra fordult a helyzet, jöttek a kellemetlen kifogások. Én meg kerek perec lecsesztem, hogy akkor minek ajánlotta fel, hiszen nem én kértem.

Szeretem a gyerekeimet és az unokáimat, de így 70 felé jobban szeretek egyedül élni a lakásomban. Nem tudnék egy lakásban lakni senkivel sem, mert meg vannak a magam hibái és rigolyái.

A gyerekeimet az általad felvázolt helyzetben a lehetőségeimhez mérten támogatnám anyagilag. Viszont az nem lehet elvárás, hogy a komplett család odaköltözzön hozzám mondjuk 1-2 évre.