Miért nem szeretem az anyám?

26 éves férfi vagyok. Most jutottam el arra a pontra, hogy nem tudok tovább hazudni önmagamnak: nem szeretem, és - az eddigi életemre visszatekintve - talán soha nem szerettem az anyám. Nem vert meg egyszer sem, nem is káromkodott rám, legfeljebb néha kiabált. Viszont gyakran éreztem valami meghatározhatatlan eredetű feszengést mellette, általában szorongok a társaságában, ez nem tudom mi miatt van. Apám mesélte, hogy amikor pici gyerekként az anyám megpróbált ölbe venni, én nem egyszer sírásban törve ki eltaszítottam őt magamtól. Azt is tőle tudom, hogy csak három hetes koromig szoptam, utána, ha próbált volna anyám etetni a tejével, szintén zokogva-kapálózva taszítottam el őt magamtól.

Nem tudom mi állhat emögött. Hasonló tapasztalata van valakinek? Esetleg van olyan, aki erre tud valami magyarázatot? Ha nem, kitől kéne segítséget kérnem, hogy megtudjam, mi állhat emögött?