Mi a véleményetek az olyan szülökröl, akik az egyik gyereküknek adnak, a másiktól elvesznek?

Fel kell venni azt a hozzáállást, hogy a szülők a ráfordítás arányában várjanak viszonzást a gyerekektől. Tehát attól várják a pénzt, segítséget, akit korábban ajnároztak.

Üdv,

Egy másik "fekete bárány" 🐑

"Csak van valami oka, vagy háttere a dolognak." Igen, és azt úgy hívják, kivételezés. Aminek az az oka, hogy a szülő gonosz vagy valami olyan korábbi traumája van, ami ilyen torzult helyzethez vezet, és a szülő lusta ahhoz, hogy felmérje a helyzetet.

Jóindulatú akarsz lenni a mocsokkal szemben. Ne legyél! Azt hiszed, hogy minden szülő jó, holott nem.

Elég kevés információ ez. A két testvér azonos anyagi körülmények közt él?

Mert pl nálunk tesóm albérletben él Pesten egy gyerekkel. Nem keres túl jól és sokba kerül a lakhatás. Amit a gyerek apja fizet, az semmi. Nehezen élnek.

Mi vidéki nagyvárosban élünk. A férjem örökölt egy lakást. Azt eladva és kisebb hitelt felvéve vettünk egy családi házat. A hitelünk lassan letelik, de a havi törlesztőnk így is kevesebb, mint tesóm bérleti díja. Gyerekünk még nincs és két fizetésből élünk.

Nincs szükségünk szülői segítségre, sőt párom szüleinek is besegítünk. Anyuék pedig támogatják a nővéremet. Ez nekem nem fáj, sőt ha tehetem, én is segítek neki.

Persze ha mindkét gyerek segítségre szorul, akkor úgy igazságos ha mkndketto3 egyformán támogatják.

Ugyanez van a férjeméknél. A húgának mindent, pedig egy képzést nem tudott elvégezni, ingyenélő, semmirekellő. Mégis mindent megkap, mindig ő a jó.

Mi mindenben segítünk, akár anyagilag, akár más módon (pl. férjem dolgozik a szülei házán, ami természetes). Mégis mindig mi vagyunk a szarok.

Úgy vagyunk vele, hogy ettől még a szülei. Én párszor elmondtam a véleményem, voltak nagy veszekedések. Segítünk, amennyire tudunk, a mi lelkiismeretünk tiszta. Ők meg számoljanak el a magukéval.

18-as, dehogy írtam, lesz@rom már. Van saját családom, élem az életem. Csak a kérdést olvasván jutott eszembe ez a régi sztori.

17#