Szemét lennék, mert nem szeretném ha anyum pasija velünk karácsonyozzon? Kifejtem.

Szóval még otthon élek és a testvérem is. 21 vagyok, egyetemista. A szüleim néhány éve váltak el, azóta mindig egy kicsit máshogy telik a karácsony.

Idén úgy alakult, hogy a testvérem meg a párja nem nálunk lesznek szenteste (tavaly így volt), hanem a párjáéknál, így édesanyám és én ketten lennénk. Ezzel eddig semmi baj.

Anyumnak egy ideje van egy barátja. Nem akarok a részletekbe menni, mert felesleges, meg nyilván nem én vagyok benne a kapcsolatba és nem látom át teljesen, de elég jó a kapcsolatunk, sokat szoktunk ilyenekről beszélgetni és tkp. ő is bevallotta nekem amit amúgy is sejtettem hogy részéről marmint anyám részéről, ez nem olyan komoly. Szóval nem egy olyan kapcsolat amitől ő egy teljesen közös életet akarna. Nem én találtam ki, ő mondta nekem.

A barátjat egyébként en speciel nem igazán kedvelem, teljesen mindegy, hogy miért szerintem rendkívül idegesítő tud lenni, abszolút nem szimpatikus. De elfogadom, hogy van, jönnek-mennek, nem az én dolgom, nem kell vele foglalkoznom.

Amire viszont elég érzékeny vagyok az a karácsony. Ugyanis az illető szeretett volna nálunk lenni szenteste. Én már elég korán megemlítettem anyumnak, hogy én nem szeretném az otthonomban a szentestét egy számomra idegennel tölteni (vagyis ezzel a férfival, akinek egyébkent szinten van családja, testvére, anyja stb). Én úgy gondolom, szimplán mert így nőttem fel, hogy a szentestét én a családommal szeretném tölteni, azokkal akikkel komfortosan érzem magam, akik fontosak nekem. Nem zavar ha más nem így tölti, nem is érdekel, de nem szeretnék ilyenkor egy vadidegent itthon kerülgetni. Főleg hogy ők mar karacsonyoztak meg még fognak is kettesben.

Úgy tűnik egyébként hogy nincs harag, de többször tett anyum olyan megjegyzéseket ahol a sorok között olvasva ez valamennyire zavarja. Hiába kerdeztem rá konkrétan, tagadta.

Ugyanakkor azt nem értem, hogy ha őt ez zavarja, akkor nekem (meg másoknak is) miért állítja hogy ez nem komoly kapcsolat? Hiszen ha nem komoly, akkor miért probléma?

Komolyan szemét vagy önző vagyok, amiért a szentestét nem egy idegennel (akit egyébkent nem is kedvelek) akarom tölteni, hanem a családommal? Vagyis hát idén csak vele, de ez végülis mindegy.

Tudom, hogy nem egy életprobléma és tudom, hogy sokaknak gyerekesnek tűnhet a dolog. Szimplan annyi, hogy számomra ez a szeretteimről szól. Fordított esetben, én ezt elfogadnám.