Igaza van anyámnak, hogy tartozom a nagypapámnak életem végéig?

12 éve, amikor egyetemre mentem, kaptam tőle egy nagyobb összeget, 1 millió forintot. Azt mondta, ezt azért adja, hogy vegyek belőle laptopot, meg fizessem majd belőle a kollégiumot, meg ami még kell.

Így is lett, kifizettem belőle mindent, ami kellett, a többit félreraktam. Azt tudni kell, hogy én voltam az egyetlen unokája aki közel lakott hozzá, így mindig én látogattam. Mentem hozzá takarítani, füvet vágni, gyógyszert kiváltani, vérnyomást mérni, segítettem neki hivatalos ügyeket intézni, papírmunkákkal stb.

Szóval már 12 éve külön lakom, már férjem van stb, de a mai napig, amikor meglátogatom a szüleimet, anyám hatalmas patáliát csap, hogy a papához menjek először, és miért csak fél órára megyek hozzá, meg menjek át hozzá takarítani.

Messze lakunk és egy napra szoktunk menni szüleimhez, reggel megyünk, este már indulunk vissza, tehát nincs sok idő, és a másik nagyszülőmet is meg szoktam látogatni olyankor. Nincs több időm, takarítani meg főleg nem fogok nála. Papám szinte teljesen egészséges, mozgásszervi problémája nincs, mégsem takarít, mióta meghalt a mama, azaz 25 éve.

Anyám veszekedik emiatt velem mindig, mikor megyünk, kiabál velem férjem meg mindenki előtt, hogy mekkora hálátlan, önző vagyok, mennyit segített, én meg "már át sem akarok menni".

Én értem, hogy segített, de 1. sosem kértem tőle, ő ajánlotta fel magától, 2. annyit, de annyit takarítottam nála, egész gyerekkoromban jártam neki segíteni, szerintem valamilyen formában már rég viszonoztam neki.

Vagy mit gondoltok, most életem végéig törlesztenem kéne neki? Ő sosem emlegeti ezt a segítséget egyébként. Vagy anyámat állítsam le?