Nagyon felenk es onallotlan vagyok, a csaladom is tehet errol szerintem, ilyen helyzetben nincs kiut ha nem merem/nem tudom megtenni azt a bizonyos lepest?
Nem merek onalloan megcsinalni semmit?
22 eves lany vagyok es nagyon felos. Egyedul egy telefonhivast sem merek lebonyolitani. A tobbirol meg ne is beszeljek. Iden vegzek az iskolaimmal, es arra gondoltam, hogy elkoltozok otthonrol, vagy masik varosba, vagy kulfoldre dolgozni, hogy onallosodjak. De felek, hogy nem allnam meg a helyemet.
Csak a szocialis kapcsolatokban vagyok bena.
Olyan teren onallo vagyok, hogy itthonrol feladok egy csekket, ruhat rendelek, fozok-mosok-takaritok stb.
De ha be kell menni egy boltba, vagy a postara, bankba, hivatalos ugyet intezni akkor fogalmam sincs miert, de szornyu erzesem van. Mindig attol felek, hogy ott hulyenek neznenek amiert kezdo vagyok es kerdeznek a masoknak rutin tennivalokrol 22 eves letemre.
Allasinterjura sem tudom, hogy hogyan fogok elmenni, mert eddig mindent anyukam intezett helyettem. Oda meg nem vihetem.
Onallosodni szeretnek, ahhoz kell az elkoltozes. Azert is kell az elkoltozes, mert anyukamek reszben ellehetetlenitenek, nem mernek magamra itthon hagyni (ezert nyaron kotelezo veluk nyaralni), mindig azzal gunyolodnak, hogy ugysem koltozok el soha, ugysem lesz pasim stb. igy meg hogy legyen onbizalmam?
De hat en nem merem meglepni. Tenyleg keptelen vagyok ra. Nagyon felek az idegen helyektol, szituacioktol, emberektol es se barataim sincsenek, se olyan rokonok masik varosban/orszagban akik kicsit segitenenek az uj helyen munkat szerezni.
Nem tudom hogyan vagjak neki. Nagy almom Írország....beszelek is angolul, de igy???? Hogyan?
Annak konnyu, akiknek ismerosok, csalad segit kimenni. :( Nincsenek elveszve.
Egyedul azt latom megoldasnak hogy egy megerto pasival osszejovok es o segit majd nekem elhelyezkedni, vele osszekoltozok es mellette nem lesz oylan nehez elkezdeni a felnott eletet sem. Esetleg vele uj eletet kezdeni mashol...
Kene mogem egy tamogato hatter, akik megsem a szuleim. Tehat olyan aki segit. Segit atlendulni a nehezsegeken, de utana meg hagy nekem teret es mindig ad egy pici onallo feladatot, segit munkat szerezni, de utana mar en intezem a dolgaimat, stb. De megis ki akar egy ilyen bena 22 eves lannyal osszejonni? Allitolag az ilyen tipusu emberek, mint en, mindig bevonzzak a rossz, toxikus parkapcsolatokat. Pedig nem vagyok buta, se csunya! Csak felenk! Hatalmas a vagy bennem az onallosulasra, de nem merem megtenni! Egyedul nem megy! Egyedul vagyok ebben a vilagban :(
Amit fel tudok mutatni: erettsegi, angol nyelvtudas, egy masik (ritka) nyelv alap szinten beszelese es teljes megertese es egy okj szakma. Utolso meg folyamatban.
Es amit meg hozzatennek: Megszokott helyeken nem vagyok felos.
Az iskolaban otthonosan mozgok, nem felek a tanaraimtol, nem felek bemenni...
Ebbol azt kovetkeztettem le, ha megszoknek egy uj munkahelyet, akkor ott sem lenne mar problemam.
válasza:"Egyedul azt latom megoldasnak hogy egy megerto pasival osszejovok es o segit majd nekem"
"Kene mogem egy tamogato hatter, akik megsem a szuleim. Tehat olyan aki segit. Segit atlendulni a nehezsegeken"
...
NEM.
Menj ki külföldre. Írország elég jó.
Onnantól, hogy muszáj lesz intézned a dolgokat, nem lesz időd ezen szorongani.
Hidd el, tudom miről beszélek. 19 évesen elmentem Amerikába, ismeretség, segítség nélkül. Kimentem és kész. Mindent intéztem magamnak. Nem mondom, hogy mindent tökéletesen csináltam, de mindig megoldottam.
Szociális fóbiáim vannak, a telefonálás gondolatától is remegek, ennek ellenére ha nincs senki, akibe kapaszkodhatnék, megcsinálom. Sokkal keményebb helyzetek is vannak ám az életben ennél...sokkkkkkal keményebbek.
Benned is több van, mint amit kinéznél magadból, de ha mindig valakibe csimpaszkodsz, akkor csúsztatás nélkül SOHA nem fogsz talpra állni. Szerencsétlen, elveszett akarsz lenni egész életedben? Most gondolj már bele, ha azért jössz össze egy pasival, hogy majd az megoldja helyetted a helyzeteket, akkor az milyen kapcsolat lesz már? Ráadásul függni fogsz tőle a saját szorongásod miatt, ez pedig egy jó út egy abuzív kapcsolathoz.
Keress melót írországban online, aztán menj ki. Ha nem jön be a hely, kereshetsz másikat.
Ha te nem változtatsz a saját attitűdödön, akkor senki sem fogja helyetted megtenni.
válasza:Hasonló voltam mint te, én is 22 vagyok. Nekem ez volt az eredménye hogy anyámék túlféltettek. Valahogy nekem nem sikerült kapcsolatot összehozni, de visszagondolva pont azért nem, mert úgy tekintettem mindenkire hogy majd ő "kihúz" ebből.
Végül rá lettem kényszerülve hogy a magam ura legyek. Azóta eltelt már egy kis idő és teljesen rendben van a szociális életem, igaz én is csendesebb vagyok, de ha sikerül összehaverkodnom valakivel akkor felszabadulok.
Sajnos igen, egyedül vagy de én is egyedül voltam. Muszáj lesz valamennyi bátorságot gyűjtened és lépni
De egyedul NEM merem megtenni! Nem tudom. Sirva fakadok egy ugyintezestol is es felek, hogy nem allnam meg kint a helyem. :(
Parban kimenni teljesen mas. En egyedul bedepresszioznek.
En nem vagyok ilyen belevalo. Lehet, hogy te a fobiaid ellenere is belevalobb szemelyiseg vagy.
válasza:2-es vagyok. Egy VONATRA nem mertem felszállni, mert anyám megtiltotta hogy Budapestre utazzak. Rettegtem.
Egy nap fogtam magam, megvettem a jegyeket és mentem. Ha bizonytalan voltam, megkérdeztem valakit az állomáson. Hidd el hogy teljesen fel fogsz szabadulni. Viszont senki nem fogja helyetted megtenni! Egy pasi sem. Túl is gondolod az egészet, én is ezt csináltam. Gondold át magadban a dolgokat. Az egész élethez egy nagy adag határozottság kell..
Hidd el, hogy nekem nem menne.
Raadasul akarhol olvasok a kulfoldre koltozesrol, mindenhol azt olvasom, hogy parban is nagyon nehez, nagyon honvagyuk van es mindenki bizonygatja, hogy egyedul nem menne...
...es ezek elvileg mentalisan egeszseges emberek.
válasza:Nyilván nem egyszerű! Tényleg sokaknak nem megy.
Viszont én tiszta élettelennek éreztem magam anyám nélkül. Ha szar is, rá kellett kényszerítenem magam. Főleg hogy egy idő után már úgy voltak vele hogy intézzem a dolgaimat úgy ahogy akarom. Rá kellett jönnöm hogy az égvilágon csak magamra számíthatok... az sem segít hogy a családod tovább sulykolja ezt beléd mert teljesen elhitted hogy semmire nem vagy képes.
válasza: válasza:"mindenki bizonygatja, hogy egyedül nem menne"
Aha. Mindenki. Azért van RENGETEG magyar egyedül külföldön, és illeszkedik be teljesen.
Oké, hogy te félsz, de hogy hazugságokkal mentegeted magad az nagyon gáz.
Most tulajdonképpen mit akarsz? Mert kaptál több választ, de te csak rávágod hogy neked nem megy meg te nem mered. Bocs, senki nem fogja megoldani helyetted. Itt a lehetőséged, hogy embert faragj magadból. ha te inkább ostoba mentegetőzés mögé bújsz, akkor ott fogsz megvénülni anyád szoknyája mögött. Ezt akarod hallani? Hogy maradj ott? Akkor maradj! Láttam már iylet, 55 éves, alkoholista, csak alkalmi munkái voltak, és addig lakott az anyjával, míg a néni idős korában meg nem halt. Az illető azóta hajléktalan lett, mert nem fizette a számlákat és nem intézte amit kellett volna a házzal kapcsolatban. Jó kilátások. Ezt akarod te is? ha igen, oké, de akkor ne gyere gyakorira segítséget kérni. Ha nem, akkor meg mozdulj meg!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!