Pofátlan kérés lenne a szüleim segítségét kérni a költözéshez? Mit tennétek?

A szüleimmel lakok együtt vidéken, ez a legegyszerűbb és a legolcsóbb megoldás (egyetemista vagyok, de nem kell személyesen bejárnom, ezért költöztem haza). Én viszont nem érzem jól magam itthon, mert így gyakorlatilag nincsen semmi életem. A szüleimen kívül senkit sem ismerek itt, de velük sem olyan jó a kapcsolatom (nem szoktunk beszélgetni, semmit nem csinálunk együtt) és egyébként is csak estére érnek haza, addig egyedül vagyok itthon. Itt nincsen semmiféle lehetőség (se munka, se tanfolyam, se szórakozóhelyek, se közösségi programok, semmi). Nem tudok beszélgetni vagy találkozni senkivel, nem tudok elmenni sehova. Először úgy voltam vele, hogy majd valahogyan lefoglalom magam itthon is, de én ezt már nem bírom. Hiányoznak az emberek, hogy társaságban legyek, hogy csináljak valamit aktívan, hogy hasznosnak érezzem magam és önállóbb lehessek. Viszont erre a költözésen kívül más megoldást nem látok, ami sok pénzbe kerül és azt magam nem tudnám teljes mértékben finanszírozni. Keresek munkát, több helyre jelentkeztem is már, de egyelőre semmi. Sőt igazából nem tudom elképzelni, hogy teljes mértékben eltartsam magam, szerintem nem tudnék megkeresni annyi pénzt (még nincsen semmilyen végzettségem vagy tapasztalatom). Ugyanakkor azt is furának érzem, hogy a szüleimtől kérjek ehhez anyagi segítséget, mert végülis nem muszáj elköltöznöm csak jobban érezném magam tőle és több lehetőségem lenne. Nem tudom mit tegyek, hogyan döntsek, mivel járnék jól, mi lenne a jó döntés.