Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Szülő-gyermek kapcsolat » Miért nem hiszi el anyám,...

Miért nem hiszi el anyám, hogy miattuk lettem borderlineos?

Figyelt kérdés

Rettenetes gyerekkorom volt, rendszeres volt a fizikai, valamint a lelki bántalmazás. Fizikai bántalmazás alatt nem csak 1-1 pofont értek, hanem rendesen kékre-zöldre vertek nadrágszíjjal, vállfával, fakanállal stb stb, mikor mivel. Ezt kaptam mindkét szülőmtől éveken keresztül, csak ráadásba anyám még lelkileg is terrorizált, ha nem 5-ös tanuló voltam. Éveken keresztül így szólított: féreg királynő, riherongy, széllel-bélelt kabát, mindezt egy 12-13 éves gyereknek, csak azért, mert nem voltam színötös. Egyszer még a fürdőszobába is bezárt, a húgomnak kellett vacsorát hoznia.. Sajnos apám is nagyon durva dolgokat tett ellenem, igaz ő lelkileg legalább nem terrorizált, cserébe brutálisan összevert, szószerint kék-zöld, majd fekete véraláfutásos lettem. Nyilvánvalóan ezeknek mind meglett az eredménye, mégpedig az, hogy borderlinenal diagnosztizáltak. Köztudott, hogy a borderline személyiségzavar nagyon gyakran a gyerekkori traumák miatt alakul ki, magyarán a környezeti hatások rettentő sokat számítanak a genetika mellett. Mivel a családban nincs borderlineos, ezért szinte biztos, hogy nálam a szörnyű gyerekkor miatt alakult ki. Apám már meghalt azóta, anyám él, így néha szoktam látogatni (több havonta 1x mert külföldön élek), ennek ellenére állandóan van valami összeveszés, amikor épp nála vagyok. Nálam a mentális betegség abban mutatkozik meg, hogy hirtelen leszek nagyon ideges, ha úgy viselkednek velem, ami erre okot adna, de érdekes módon anyám az egyetlen, aki ezt elő tudja hozni belőlem, hogy már ordibáljak. Ő ilyenkor elhord engem minden nem normálisnak, meg idegbetegnek, és nem hiszi el, hogy egyébként miatta és apám miatt vagyok ilyen. Ilyenkor takarózik a húgommal, hogy “de bezzeg, akkor nála miért nem alakult ki”, mert annyira tudatlan, hogy szerinte minden ember ugyanúgy reagál a traumákra. Ráadásul még sokszor hangoztatta is, hogy a húgom nem kapott annyit, mint én, mert ő “jó gyerek” volt, tehát én voltam a legjobban bántalmazva. Lényeg a lényeg, rám van fogva, hogy nem vagyok normális (ami részben igaz is), csak azt felejti el, hogy igencsak sokat tett érte, hogy ez így legyen. Annyira elegem van már az egészből, ráadásul anyám tipikusan úgy állít be mindent másoknak, mintha én lennék a szar, ő meg a szegény áldozat. Most is hallom, ahogy meséli húgomnak, hogy mekkora “cirkuszt” csináltam, amikor ő csak be akarta tenni a sütit a sütőbe. Tipikusan ő az, aki soha semmiért nem hibás, semmiről sem tehet, szerinte nem miattuk lettem olyan amilyen, hanem szimplán csak nem vagyok normális, mert őt is verték a szülei, és mégsem lett borderlineos. Az nem is, csak egy undorító gyerekkínzó.

A kérdésem pedig az, hogy direkt él tagadásban, de a szíve mélyén tudja, hogy ő miatta/miattuk alakult ki nálam a betegség, vagy az ilyen ember tényleg azt gondolja, hogy semmi köze az egészhez?

25N



2023. jan. 2. 20:23
1 2 3
 1/28 anonim ***** válasza:
54%
Jó jó és azzal neked bármivel is jobb ha anyád elhiszi vagy sem. Nem értem ez mit változtatna rajtad. Inkább menj pszichológushoz.
2023. jan. 2. 20:26
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/28 A kérdező kommentje:
#1 járok pszichológushoz, de nekem fontos lenne, hogy elismerje benne a részét. Ő viszont nem hogy megbánást nem tanúsít, hanem inkább úgy állítja be a dolgokat, mintha ő lenne az áldozat. Így elég nehéz túllépni a múltbeli sérelmeken.
2023. jan. 2. 20:29
 3/28 anonim ***** válasza:
79%

Mi a szarnak akarsz túllépni?

Egyáltalán miért látogatod?

Nem egyértelmű, hogy ezzel csak mélyíted a problémáidat?

2023. jan. 2. 20:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/28 A kérdező kommentje:
#3 nem tudom, lehet igazad van. Az az igazság, hogy mivel ezek a dolgok régen történtek, mostanság úgymond semleges a kapcsolatunk, mert ő próbál jó arc lenni, de sokszor előjön az igazi énje.
2023. jan. 2. 20:46
 5/28 anonim ***** válasza:
96%

Nem fogja beismerni: ha képes lenne rá, nem kellett volna ezeken átmenned.


Engedd el ezt a dolgot. El tudod engedni.

2023. jan. 2. 20:52
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/28 anonim válasza:
87%
Azért mert ő is beteg. Olvasd el a Mérgező szülők című könyvet. Meg fogod érteni.
2023. jan. 2. 20:54
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/28 anonim ***** válasza:
97%

Azt hiszed, megnyugvást adna neked, de a valóság az, hogy ku*rvára nem adna semmit. Ugyanolyan fosul éreznéd magad, mert ha el is ismerné, azt nem megbánásként tenné, ugyanúgy magas ívben lexarná az egészet akkor is. Xarik az egész lényedre.

Ne látogasd, felejtsd el, hogy van anyád. Keress szeretetet máshol. Ennél sokkal jobb szereteteket is kaphatsz, mint amit anyádból akarsz kicsikarni, hogy hátha bánja hogy bántott, mert amúgy szeret. Dehogy szeret. Az se érdeklné, ha szétlőnék a fejed.

2023. jan. 2. 20:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/28 anonim ***** válasza:
99%
Mert te tényleg meg akarod magyarázni magadnak, hogy aki így neveli fel a gyerekét annak semmi mentális zavara nincs? Max. papírja nincs róla. Innentől meg már értheted, miért érzi magát tökéletes anyának, így nem vársz tovább a bocsánatkérésre.
2023. jan. 2. 21:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/28 anonim ***** válasza:
100%
Ha nem akarja elfogadni nem kell erőltetni, csak konfliktus lesz belőle.
2023. jan. 2. 21:06
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/28 anonim válasza:
81%

Talán nem is borderline, nekem hasonló pszichés betegség alakult ki a gyerekkori traumákból, az orvosok még abban sem biztosak hogy minek nevezzék, nem tudják szerzett betegség avagy velem született. Hasonló a tiédhez, bizonyos beidegzödéses, triggerelős dolog. Nálam már az is kihozza ha nem engednek meg valamit.

A legrosszabb hogy ha sokáig vagyok velük ellenségesnek látom őket.


Az alkohollal pedig az enyém teljesen összefügg. Egy korty ital is beindítja nálam a dolgot. Mintha újra át kellene élnem minden eddigi fájdalmat, így tudom jellemezni. Csak már nem vagyok kicsi, ijesztő dolgokat mondok, fenyegetőzök és minden kontrollomat elveszítem. Mintha belülről kínoznának és keresném az okozóját. Többször is 3letveszélyes állapotba kerültem emiatt. Mindig azokra támadtam akik körülöttem voltak. Alkoholt is 23eves korom óta évente 1-2alkalommal fogyasztottam, azok az alkalmak pedig annyira emlékezetesek lettek hogy... Mindenki emlékszik csak én nem.


Ha epizódjaid vannak és figyelsz magadra tudni fogod hogy mikor kell ellazulnod. Nekem álmatlansággal kezdődik mindig. Van gyógyszerem rá.Amikor kell beveszem. Még így is évekig fog tartani amíg elfogadom magam így is.

Még nem sikerült.


Igazából legbelül még mindig keresem a felelősöket, amiért annyi borzalmat átkellett élnem.


Pedig valójában túl komolyan vettem a dolgokat mindig. 22őt gyomorvérzéssel zártam. Nekem azt hozta a mikulás..

Jele nem volt, csak egy évekkel ezelőtt kialakuló gyomorfekély.


Nem mélyíted a problémát azzal ha kimondod ami épp előjön belőled.


Ne felejtsd el hogy ha tudják a problémád a környezetedben odafigyelnek majd hogy ne triggereljenek.


Azt se felejtsd el hogy amikor ilyen heves érzelmi reakcióhullám ér el, a beszélgetés is megkönnyebbülést hozhat. DE csak átmenetileg. :(


29/F

2023. jan. 2. 21:11
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!