Mit csinálnátok, ha az egyetemista gyereketek nem akarna hétköznap üzenetben beszélni veled?

A havi egyszeri hazajárás elég gyakori.

Akárcsak a heti egy videóhívás is.

De most komolyan, még te is elismered, hogy konkrétan semmiről se beszéltek. Akkor meg minek?

Amúgy, mikor majd 40 éves lesz, családdal, gyerekkel s mindennel, akkor is elvárnád a napi beszélgetést?

#1 Igen, a "nem érdeklem" kategória ékes példája, ha valaki a nagy büdös semmiről nem akar üzenetet váltani, csak ha van valami, meg amúgy felhív hetente. Én is pont így definiálnám!

Egyébként egyetemista... Nekem speciel van olyan napom, hogy 8-17:30-ig, vagy akár 19:30-ig bent vagyok egyetemen. Aztán még vagy fél óra vissza a koliba, ha rögtön odamegyek és mondjuk nem dumálok a szaktársaimmal, vagy bármi. Most egy ilyen napról mégis mi a zsákért írnék anyámnak? Minden héten ugyanolyan, reggeltől estig bent vagyok, nem érdekes. Nem hiszem, hogy az órai anyagot kéne ecsetelgetnem a családnak. Vagy sok a beadandóm, azt írom óra után, megint nem érdekes. Aztán ott van az, hogy lehet csinálok valamit, ami érdekes, de nem feltétlenül szeretném megosztani. Nem feltétlen egy lerészegedéses bulira, vagy kocsmázásra kell itt gondolni. Lehet volt egy randim, anyámnak tök érdekes lenne, mert nem tud arról, hogy valaha lett volna párom, vagy szerelmes lettem volna egyáltalán, de nem fogom elmondani, mert basszus, egy randi, lehet xar volt, lehet több nem is lesz, hülye lennék beszámolni, amikor már akkor többet feltételez, ha bármilyen kontextusban(akár úgy, hogy mekkora g..ci) említek egy ellentétes nemű ismerőst.

Egy hét alatt könnyebb összeszedni annyi említésre méltó dolgot, mint egy nap alatt. Ha nem írok minden nap, akkor hívásba is több mindent el tudok mesélni, ráadásul sokkal részletesebben, mert amúgy nagyon utálom, ha hosszú üzenetet kell írnom, tehát letudom egy mondattal, amit amúgy lehet részletesen elmondanék, de nem fogom, mert már egyszer elmondtam üzenetben.

Teszem hozzá, a barátaimmal se nagyon chatelek, csak hívásban beszélünk. Max annyit, hogy szia, ráérsz valamikor és akkor megdumálunk egy találkozót, vagy olyanokat, hogy "hol vagy? már elkezdődött az óra" meg "melyik teremben vagyunk?" és egyéb funkcionális beszélgetéseket.

De ilyen sziamizusemmiveledsemmi jellegű üzenetváltás maga a tökéletes időpocsékolás. Ha nincs mit mondanom, minek írjak? Írok, ha van mit mondanom, a másik is ír, ha van mit mondania.

#8

1) DE NAPONTA?

2) Hallani más!(bár nekem speciel az is túlzás lenne minden egyes nap) Itt a semmiről való üzenetváltásról van szó.