Anyukám elhunyt, az apám terrorban tart otthon, nincs senkim, össze vagyok törve és teljesen kilátástalannak érzem a helyzetem. Van megoldás az öngyilkosságon kívül?

Minden csak egy periódus es véget ér. Véget érnek háborúk, betegségek. Csak reményt nem szabad feladni!

Par ev múlva ez az időszak a hátad mögött lesz, egy szép lakásban fogsz lakni, dolgozni fogsz lehet lesz párod is vagy sok barátod!

Nincs kitől segítséget kérni?

Bárhová eljuthatunk a világon, bárkivel beszélhetünk.

Szerencsés vagy.

Nehéz egy öngyilkosság gondolatával küzdőnek bármi hasznosat mondani. És fenntartom a jogot arra, hogy egyenesen azt mondjam, hogy csak olyan tudna hasznos dolgokat mondani egy ö.gy. jelöltnek, aki már maga is volt hasonló szituban, de ki tudta magát szedni belőle stabilba.

A kegyetlen igazság az, hogy mindenkinek magának kell rájönnie mi a megoldás az aktuális helyzetére.

Jegyezd meg, hogy ha kérsz is segítséget valakitől (miért ne kérnél?!), akkor ne tőle várd a megoldásokat. Még ha valaki tálcán kínálná számodra a kész megoldásokat a problémáidra, hidd el, akkor sem oldódna meg semmi sem, mert nem te dolgoztál volna meg azokért a megoldásokért és nem éreznéd az értéküket, s nem is fejlődtél volna.

Korodat nem tudjuk, meg más sem nagyon.

Azt viszont sokan kérjük tőled (szerintem), hogy ne te legyél a következő ö.gy. kishír főszereplője a következő napok kékfény híreiben!

Van.

Csak valami élt kell találni.

Kezdetben kicsiket. (Pl főzöl egy teát. Vagy el mégy a boltba, el mész dolgozni, ilyesmik.)

Aztán a többi idővel kialakul.