Mit tudok kezdeni ezzel a helyzettel?Apa lánya kapcsolat

Ha nem szakítod meg végleg a kapcsolatot, egyet tudsz tenni,mindegy egyes megbeszélt alkalom előtt bíztatni a kislányt. Ha apa mégsem ér rá, legyen egy B terv, egy jó program, előre tervezni arra a napra valamit. Talán a bánatán enyhít a figyelemelterelés.

Vagy amíg nem tuti,addig ne tudja, hogy jön érte apa. Inkább legyen ez egy jó meglepetés, mint rossz ha lemondja. Apával meg beszélni kell hogy ne ígérgessen a telefonba,tudj róla csak te, ha jön.

Sajnos ez az apja sara, nem a lányodé vagy a tiéd.

Nekem is ilyen az apám, bár nálunk késõbb váltak (korábban kellett volna 😔)

Amíg ott volt se volt ott. A válás után semmi nem változott, korábban a hátát láttuk, utánna már azt se.

Teljesen mindegy, hogy telefonon vagy személyesen sz@rik a fejemre.

És hát igen, ez pocsék, max annyit tudsz tenni, hogy te megteremted az érzelmi biztonságot számára, vigasztalod, megérteted vele, hogy nem azért ilyen az apukája mert õ rossz gyerek.

Sajnálom.

Az hogy az apja fizikailag ott van, nem jelent ám semmit.

Sõt, szerintem rosszabb lenne ha elvinné, de ez a közös program nem a kettejük kapcsolódásáról szólna, hanem csak ignorálná végig.

Ilyen is van ám.

Elviszi a gyereket horgászni vagy magához, és 5 órán át nézi a focit, vagy szerel a garázsban. A gyerek meg "elvan a sarokban", unatkozik, de egy szót se szólnak hozzá.

A lányod se hülye, szerintem érezné, ha ez a kapcsolattartás nyûg lenne, de az apja menne érte muszájból.

Ha nem érdekli a gyereke, akkor azt látni azért, márpedig a tettek errõl vallanak.

Ha meg se jelenik, legalább te szervezed a programot. Valami olyat, amit a gyerek is szeret.

Nagyon nehéz, mert egy 10 éves fejében még úgy van, hogy a felnőtt okos és készpénznek veszi amit az mond vagy tesz.

Ha megmagyarázod neki, hogy nem minden felnőtt ilyen, hatalmas zavar lesz a kis fejében, plusz belesétálsz egy ellennevelésbe, amivel mégvédeni még mindig nem tudod, ráadásul még dühös is lesz a csalódottság mellett.

Tényleg az a legjobb út, ha valahogy apával tudatod, hogy tegye meg amit ígért, és közben a gyereket támogatod amennyire tudod.

Könnyű mondani tudom, sőt, én hirtelen haragú anyatigris vagyok, én már elküldtem volna a halálf@szára az apukát, de egy életre.

Tudatosítsd a gyerekben, hogy ennyire számíthat az apjától, és ne várjon rá.

Nálunk ugyanez volt, apám ki-be járt az életembe, hol jött, hol nem, vártam rá, sírtam egy csomót, mikor "hirtelen" dolga akadt.

Aztán egy idő után megértettem végre, hogy ő egy link szr ember, aki csak akkor ér rá, amikor NEKI jó, de ha van más programja, akkor én természetesen háttérbe szorulok.

Amúgy ennyit erről, hogy a "férfiak csak a feleségüktől válnak el, a gyerektől nem". A lószrt nem.

"Amúgy ennyit erről, hogy a "férfiak csak a feleségüktől válnak el, a gyerektől nem". A lószrt nem."

Ja.

Vagy csak ilyenkor látszik meg igazán, hogy a pasi nincs benne a gyereke életében amúgy se, az anya vitte a hátán az egészet.

Sok családban a férfi nem neveli a gyerekeit, az apai szerep annyiban merül ki, hogy ott van a térben.

Tudod, amikor jön az ajándék amin ott van, hogy Anditól és Robitól, de Andi találta ki, vette meg, csomagolta be, és firkantotta oda a férje nevét.

A szuper kretaív szülinapi bulik mind anyu szellemi termékei, ahogy a szervezés, bevásárlás, torta rendelés, programok is. Apu megjelenik egy sörrel a kezében, és esetleg feltölti a kismedencét a slaggal.

Az összes családi nyaralást, kirándulást, korcsolyázást, tojáskeresést Anyu szervezi, talàlja ki.

Legalábbis a családok 85-90%ánál biztosan.