Mit csináljak ebben a helyzetben?

25 leszek hamarosan.

Az a lényeg egy 5 éves jogi egyetemre járok, záróvizsgázom, de mint sokaknak, nekem is megkeserítik az életem a nehéz záróvizsgák (4 db). Már másfél éve szenvedek velük, pedig nem vagyok hülye, simán elvégeztem az 5 évet csúszás nélkül a jogon és mégis...

A szüleim viszont folyamatosan (napi szinten) ordibálnak velem, mintha szórakoznék vagy elbliccelném a napokat (pedig ki sem mozdulok a szobámból csak tanulok napi 8-10 órát már hónapok óta hétvégéken és ünnepnapokon is).

Nagyon türelmetlenek velem szemben, szeretnék, ha befejezném az egyetemet, és nem értik meg, hogy ez nem pusztán tanulás függvénye, mert ha inkorrekt a bizottság a vizsgán, akkor megbuktatnak 1 hibára is és fél év csúszás minden bukás.

A szüleim szeretnék ha elmennék otthonról, és elkezdenék dolgozni. Ez rendben van, 25 évesen már melózni kéne. De nincs diplomám, így nem jogi munkát tudnék vállalni, szakma nélkül kevés fizetést kapnék. Ebből nehezen telne albérletre, talán az még belefér. És munka mellett kéne tanulnom, ami picit nehéz lesz, ha így is megbuktattak. A rémálmom, hogy nem fogom befejezni az egyetemet és kidobtam 7 évet az életemből.

Az a baj, hogy már kicsúszott a lábam alól a talaj, mivel a "biztos" családi háttér sincs meg, a szüleim nagyon nem viselnek el itthon, pedig hozzájuk sem szólok, próbálom meghúzni magam.