Már unom a sok vitát a szüleim közt! SOS, mit tegyek? 15L

" az is jobb lenne ha elvalnanak. cyak akkor meg ugye nekem kellene donteni h hova koltozok es ez anyamnak plusz egy utes lenne h nem ot valasztom.. kitartas! 16l"

Ezt konkrétan nyugodtan telibe szarhatod. A jóindulat meg van mindenki részéről. Konkrétan ha magának bszta el, akkor nem róhatja fel neked, hogy nem nézel fel rá! Mégis milyen anya az, aki azt mutatja a lányának, hogy a nő élete egy szenvedés, és egy olyan pasi mellett kell elpazarolnia a legjobb éveit, akire rá se tud nézni?

"Engem még az is zavar, hogy anyumnak nem mondhatok el semmit, mert egy veszekedés során felhordja.... pl egysszer mondtam, hogy nem megyek ki mittom én kivel, vagy nem akarok közeledni az egyik osztálytársam(lány) felé, mert nem tartom szimpinek, vagy megbizhatónak, s anyum errefel azt mondja h ogy kiközösitenek, meg mindenféle ilyen. S ami zavar, hogy tetszik erőssen egy fiú, s nem tudom elmondani senkinek, csak egy nagyon régi, megbizható barátnőmnek, mert szüleimtől, pontosabban anyumtól. ezek miatt már semmit se mondok el neki, s apummal ilyen lányos dolgokról nem beszélek"

Tudom, én pasi vagyok, 20 éves, amikor annyi idős voltam mint te, velem is eljátszotta ezt az anyám. Idővel már verni is kezdett. Nem tehetsz mást, a gyámügyet értesítheted, persze nem fognak otthonról elköltöztetni ha nem történik komoly erőszak, viszont a szülőknek a körmükre néznek, amiből esetleg rádöbbennek, hogy mit csinálnak és végre kezdenek magukkal valamit. Én ezt tenném.

Én amúgy már pár éve rájöttem, hogy az anyám nem normális, pontosan úgy viselkedik mint a tiéd. Az apámat szidta mindenért. Meg attól félt hogy majd nekem szar lesz, ha nem barátkozok azokkal, akivel Ő mondja. Nem normális, pszichiáterre van szüksége. Azóta sem váltak el a szüleim... A tanúság, hogy szard le az egészet, nem az fogja meghatározni a te életed, hogy a szüleid mennyire bénák. Pár éve én már rájöttem, hogy fölösleges egyáltalán megbízni bennük, mert egyszerűen nem mernek őszinték lenni, és állandóan hazudnak. Mindig azt mondogatta az anyám, hogy én vagyok az élete, és hogy nélkülem Ő semmit sem ér. Hát, ezt Ő komolyan is gondlja. A saját életét elbszta és nem hajlandó megjavítani, és azt magyarázza, hogy az Ő életének az egyetlen értelme, hogy engem felneveljen. Hát köszönöm ebből nem kérek, már 1 éve el is költöztem otthonról. Szerintem nálatok is valami hasonló probléma állhat a háttérben.