Naponta felhív az apám 42 éves vagyok nagyon nincs erre szükségm, családos vagyok hogy értessem meg vele?!

Azért mert valaki arra vágyik, hogy felhívja az apja, a másiknak még teher marad. Ennyi erővel mindenre mondhatnánk ezt.

"Miért fogyókúrázol? Van, aki éhezik. Miért nem sétálsz? Van, aki le van bénulva."

...

Mondd meg neki, hogy mi a gondod, egyenesen. Ne hívogasson, ha magányos, akkor ne rajtad lógjon, hanem keressen valami önálló elfoglaltságot. Ne a te pénzeden akarjon ő csacsogni, mert neked az drága és nem elég, hogy zaklat, de még te fizeed az árát is.

Mondd meg neki, hogy mikor hívhat. Nem kell bedőlni az érzelmi zsarolásnak: ha rosszul van, akkor mentőt kell hívni, nem téged.

Ez az első pont. Ha nem hajlandó ezt tudomásul venni, akkor jön a retorzió.

1. Hívószámkijelzés: amint látod, hogy ő hív, ne vedd fel a telefont és ezt mondd meg a családtagjaidnak is.

2. Ha továbra is zaklat, akkor le kell cseréltetni a telefonszámot és titkosíttatni kell. Valamint az összes családtagodnak dettó, különben az lesz, hogy őket kezdni el zaklatni, és rajtuk keresztül akar nyomást gyakorolni rád.

3. Minden internetes felületről egy időre tessék kitiltani.

Félre ne érts! Ez nem végleges szakítást jelent - csak akkor, ha apád nem ért egyáltalán a szóból és továbbra is zsarnokoskodni akar feletted. Ha megérti, hogy mi a helyzet, akkor lehet lazítani a szabélyokon. Akkor nem kell teljes tiltás, de meg kell neki mondnai, hogy mikor kereshet.

Legyél kemény és határozott, mert ilyen emberrel csakis így lehet beszélni, másként nem.

Én nem tudom itt kinek milyen a szüleivel a kapcsolata, de néhány választ elég durvának találtam. Magamból indulok ki, mert engem szeretetben neveltek fel és mindig mindent megkaptam, amire szükségem volt.

Nem régiben keringett is egy elgondolkodtató történet a neten erről. Hogy hányszor és hányszor magyaráztak el nekünk valamit a szüleink, amíg még azt nem értettük, ők tanítottak meg mindenre, járni, biciklizni, úszni, beszélni, sokszor írni és olvasni is. Ők fogták a kezünket, amikor éjszaka lázasan ébredtünk és ők dolgoztak keményen azért, hogy nekünk napról napra legyen mit ennünk.

A pofám leszakadna, ha öreg korára annyit nem adnék cserébe, hogy beszélgetek vele néhány percet, mert magányos. Ha a pénz érdekel, akkor szerzek olyan csomagot, amin ingyen beszélhetünk, de a minimum azért, hogy 20 évet rám áldoztak jóban rosszban az, hogy ők is számíthatnák rám abban a 20 évben, amikor ők leépülni kezdenek, magányosak, itt fáj, ott fáj, orvoshoz kell kísérni, mellette lenni, szeretni...