Szülők! Ti hogy fogadnátok ha a kétgenerációs házatokban kialakítanátok a gyereketeknek a felső szintet, ő mégis közölné hogy el szeretne majd költözni?

Aki ilyet csinál, az tuti balhézna.

De az ilyen szülő tipikusan már akkor eldönti ezt, amikor még a gyerek azt se tudja, hova menjen középiskolába... aztán koppan. És meg is érdemli.

#1 jól írja, de kiegészíteném azzal, hogy ha esetleg a gyerek beleegyezésével történt a dolog, akkor még az is fontos, hogy volt-e már akkor jegyese/házastársa, stb..

Én sem örültem volna, ha a vőlegényem közölte volna, hogy márpedig az anyóséknál fogunk lakni, mert ők ezt már korábban eltervezték, és kész a ház.

Hagynám, menjen. Nem is balhéztam, pedig elfértek volna itt is. Más városban akartak élni, dolgozni.

Meg kell azért egy olyan távolság, ahol nem lehet csak úgy papucsban átszaladni, felszaladni egymáshoz.

Nem tartom egészségesnek az együtt lakást. Szülő látja, mikor jönnek-mennek, éppen veszekszenek, délig alszanak,

éjjel élnek. Más életstílus, ahol nehéz az összecsiszolódás.

Nem lehetetlen, de nem is könnyű.