Normális, hogy pánikolok? Mit csináljak majd, mit mondjak nekik? Több év után találkozom a szüleimmel.

Több, mint 6 éve nem találkoztam velük és eddig nem is volt ebből semmi. Viszont májusban hazautazunk, mert az egyik barátnőmnek lesz az esküvője és ők is ott lesznek (kis város, mindenki ismer mindenkit). Egyre többet aggódom emiatt, hogy mi lesz, meg úgy egyáltalán, az egésztől tartok. Sose látták még a lányomat, amikor utoljára beszéltünk, azt kérték, válasszak közöttük és a szerelmem között. Én az utóbbit választottam.

Őt nem kedvelték már az elejétől fogva, mert szerintük öreg hozzám (32 éves volt, mikor megismerkedtünk), magához láncol a pénzzel, egy bűnöző, mert normális munkával nem lehet valakinek ennyi pénze, tönkre fogok menni a kapcsolatban, stb. Szóval mindent mondtak rá.

Ahogy közeledik az idő, hogy találkozzunk, egyre jobban izgulok. Visszaszoktam a cigire, sokat gondolkozok azon, hogy mégis mit kellene mondanom nekik. Úgy viselkedek, mintha nem is a szüleim lennének.