Hogyan oldhatnám fel magamban mindezen szorongást?

Nem tudom, körübelül egy éve lettem ilyen. Talán a gyökerei a rosszul sikerült párkapcsolatomban van, amikor már odáig fajultak a dolgok hogy minden este durva veszekedéseink voltak barátommal, és már minden este a plafont verték az idegeim és gyomorideggel feküdtem le minden áldott este.

A jelenlegi helyzet talán ennél is rosszabb, és nem tudok ebből egyedül kiutat találni. Mostmár ez a fajta félelmem átszállt szüleim felé is, úgy érzem hogy mindig azt kell csinálnom amit ők mondanak független attól hogy szeretném-e vagy sem. Pl egyete,re oda jelentkeztem ahova exem is van (ország, nem város) de így utólag borzasztónak tartom hogy oda kimenjek, úgyse lennék képes megállni a lábamon, senki sem szeretne ott. Még fél ve kellett beadnom oda a jelentkezésemet, akkor még az ellenkezőjét gondoltam. És szüleim nagyon ragaszkodnak ehhez, én meg úgy érzem hogy csak az ő kedvükre akarok tenni, és nem tudok ellent mondani (főképp hogy már egy "kevés" pénzt is beleöltek ebbe). Aztán ott van az a nyamvadt sofőriskola is. Bár ezt én akartam, mert hittem magamban hogy sikerülni fog. Van autónk, van motivációm és volt is nem kevés, élveztem. A mai napon mentem 3-ára adni az írásbeli vizsgát és ismét megbuktam, holott ténleg nem keveset tanultam, a könyvből már ténleg nem tudom mi a búbánatot tanuljak meg, mert minden tudok belőle... Itthon sírtam emiatt, teljesen ki voltam borulva.... Szerencsétlen lennék? És aztán milyen jó lesz elmondani szüleimnek hogy ismét megbuktam, apukám meg majd b**ogatni fog hogy ilyen nem lehetek hogy az sem sikerül... Már most sírógörcsöm és gyomoridegem van. Azt hittem ha lepihenek egy kicsit elmúlik, de nem múlt el, úgyanolyan bután érzem magam. Nagyon félek az ő véleményüktől, utálom magam hogy ilyen szerencsétlen gyeremkük van, de úgy tennék már ez ellen valamit, úgy kitörnék, de nem tudok, és nem tudom hogy kezdjem.

Nem szeretném hogy szüleim véleménye határozzák meg az életemet, immár 19 évesen, szeretném egyedül eldnteni mihez kezdek magammal. Múltkor is elvetették azt az ötletemet hogy én egy tv stúdióban szeretnék dolgozni, emberek között. Szóval nem támodattak volna benne... :(

Mi a teendő? Mit tehetnék hogy ne legyek ilyen? Már unom ezt a folytoni idegtépésemet... Kikészülök ettől...

Könyv? Terápia? Nyugtató?