Hogyan beszéljem meg Anyukámmal, ha nem szeretnék tovább egy közösségbe járni?

Nem engedi meg, hogy kilépjek egy közösségből. Igazából nagyon szeretem, meg tudom, hogy csak jót akar, de én sokkal jobban érezném magam, ha eljöhetnék. Volt már olyan, hogy nem engedte, hogy abbahagyjak egy hobbit, és abban végül igaza is lett, és örökre hálás leszek, hogy nem engedte meg, mert azóta már nem nagyon tudnék meglenni nélküle. De ebben a közösségben ahova járok tényleg nem érzem jól magam... tudom, hogy az én hibámból, mert nem nyitottam senki felé (egyébként mondjuk érdeklődést sem mutattak irántam, tudom, hogy ez nem mentség, de nálam fontos, meg idősebbek is), de tanultam a dologból, és ha majd akad egy másik alkalom (nemsokára gimibe megyek), akkor majd máshogy cselekszem (mondjuk remélem az amúgy is könnyebb lesz, mert ott senki sem ismeri a másikat, ez meg már egy összeszokott társaság volt). Biztos fogjátok írni, hogy sosincs késő, de azért olyan 9 hónap után...

Szóval az a baj, hogy Anya nem nagyon akar erről a témáról beszélni, meg már biztos lefárasztottam vele. De mégis hogy beszéljek vele komolyan erről, hogy ne is bántsam meg, meg ne is legyen ideges (az a baj, hogy azt hiszi, nagy veszteség érne, ha kilépnék, pedig nagyobb lenne a megkönnyebbülés, mint a veszteség), hanem fogadja el, hogy én ezt nem akarom?

14/L