20-25 éves mai fiatalok! Milyen a kapcsolatotok a szüleitekkel? Együtt laktok még?

Nem lakunk együtt, már 18 évesen albiba költöztem, mikor egyetemre kerültem. Akkoriban még anyagilag azért segítettek a szüleim.

21 évesen költöztem össze a vőlegényemmel, ennek már 2 éve. Alapvetően nem ilyen egy rossz kapcsolat, de azért a jó sem. Nem nagyon tudnak semmit rólam, habár naponta, kétnaponta beszélünk. Az időjárás és egyéb fontos dolgok vannak középpontban.

A páromnak (24) viszont kifejezetten jó kapcsolata van a szüleivel. Őket én is nagyon szeretem:)

23-N

18évesen költöztem el otthonról a páromhoz. anyámmal sohasem volt jó a kapcsolatom, édesapám pedig 6éves koromban öngyilkos lett.

amióta elköltöztem sokkal jobb az életem, anyám nem tartja a kapcsolatot velem mondván, hogy én költözésem után nem kerestem, holott ez nem így van, de mivel az élettársa mindig is fontosabb volt neki nem csodálkozom ezen döntésén.

21/L

15 éves korom óta kollégista voltam, havonta 1-2 alkalommal látogattam meg őket. Eleinte anyagilag támogattak, aztán amikor össze akartam költözni a barátommal, azt mondták, azt már nem fizetik. Akkor voltam 20, elkezdtem dolgozni egyetem mellett, amennyit tudtam. Akkor nagyon összevesztünk, mert nem értettem - és megjegyzem, azóta sem értem - amit tettek. Ugyanis az egy dolog, hogy nem támogatnak, az jogukban áll, viszont valahányszor meglátogattam őket, két napig azzal szekáltak, hogy miért dolgozom, így sose lesz diplomám, tönkreteszem az életem, dobjam ki a barátom, és akkor megint támogatnak. Egy idő után meguntam és inkább nem látogattam meg őket, akkor vagy egy évig nem is beszéltünk.

Most vagyok 25 éves, a régi barátom már nincs meg, az egyetemnek a vége felé járok. A szüleimmel rendeződött a viszonyunk, de ez igazából csak azt jelenti, hogy nem beszélünk kényes témákról. Marad az időjárás meg a pletykák a szomszédokról. Nem örülök neki, de ez van.