Komolyan én gondolkodom rosszul?

Egy éve elköltöztem otthonról, albérletben élek. A szüleim ezt nem tartották sosem jó döntésnek, és nemrég elkezdtünk lakásokat nézegetni. Pénteken írjuk alá a szerződést, édesapám múlt héten egyezett meg a tulajjal, aki elvileg november végén költözne.Én még éppen ezért nem mondtam fel az albérletet, hanem várok október végéig. Apámmal most beszéltünk erről, és amikor ezt megtudta, kiakadt és ordított, hogy miért nem mondtam fel az albit, megmondta, hogy megegyeztek a tulajjal, mit beszélek ostobaságokat, meg h miért nem tudtam eddig elintézni, addig haza is jöhetek, amíg nem költözöm át a másik lakásba, kit érdekel, hogy másik ismerősömet átvágták már többször, nem belőlük kell kiindulni stb.

Én most nagyon rosszul érzem magam, nem érzem úgy, hogy bármi rosszat tennék ezzel, ezt érzem biztos döntésnek.

A lakást közösen vesszük, a bútorokat és az ügyvédi díjat én fizetem, a lakásába is szeretnék beleadni, de a szüleim ezt nem szeretnék, merthogy ez az ő dolguk.