Milyen hatással lehet az valakire ha elhagyta a saját édesanyja?

Mi is így jártunk a testvéreimmel. 4-en vagyunk testvérek. Még gyerekek voltunk amikor anyám lelépett, és végleg elhagyott minket. Azóta apám nevelt fel 4 gyereket. Eleinte nagyon fájt. Főleg amikor tinédzser lettem, és lányként nem kaptam olyan "női" segítséget. Ennek az lett az ára, hogy soha nem tanultam meg csinosan, nőiesen öltözködni. Ahogy a két nővérem és öcsém sem. De végül is ez sem olyan tragédia, mert olyan társat kaptunk a sorstól akiknek van stílusérzékük, és sokat segítenek. Kapcsolat kialakítás meg nem minden esetben jár magánnyal, önbizalomhiánnyal. Nekem például sosem volt gond, hogy barátokat szerezzek, kapcsolatban legyek. Az öcsém fiatalként elég sok lánnyal járt, mintha nem akarna sosem egy nő mellett leragadni. Végül is 27 évesen megismerte a feleségét, és imádja. Mi lányok is megtaláltuk életünk párját, igaz csak másodjára vagy a nővérem esetében harmadjára.

Egyébként azóta sem láttuk anyánkat.

A legjobb barátomat (fiú) csecsemőként kettéválasztották a bátyjától(1évvel idősebb), majd kb 1.5 éves korában az édesanyja lemondott róla, és az édesapjához kerül(aki a bátyját nevelte). Közben az apjának lett új felesége, lett a barátomnak hugicája. Mikor 8 éves volt, azthiszem akkor halt meg az édesapja, aztán neki csontrákja lett, amit sikeresen legyőzött a húga édesanyja segítségével.(a nő sosem tett különbséget, úgy neveli őket mintha a sajátjai lennének) Kb 1x találkozott a vérszerinti anyukájával, akinek van 3 másik gyereke... De a barátom a "nevelő"anyuját tekinti az édesanyjának. Végülis ő nevelte fel.

Amúgy a srác elég visszahúzódó, van egy "álarca" sosem mutatja ha fáj gyakran magának se... Nem meri, szégyelli az érzelmeit. Én viszonylag sokat tudok róla, lány barátai közül a legtöbbet.

Szia!

Paromekat is elhagyta az anyja :(

Ok elegge megsinylettek! A kapcsolatokhoz eleg szarul allt.

a mienk se rajta mulott!

egy anyuka megtanit az erzelmek kifejezesere es szeretni stb (szerintem), na naluk ez nulla!!!

Nem tudja kimutatni, kifejezni magat, ha olelt ugy olelt mint egy haverjat, a gyerekeinkkel ha tortenik vmi zokog, de ha a fiunk oda megy es buszken ujsagol vmit, hogy milyen ugyes volt akkor azt mondja hogy jol van ezt igy kell csinalni! A gyerek elmondja megegyszer es valaszol, hogy tudom elmondtad egyszer! Elmegy a fiunk es raszolok, hogy te taho! Hat a dicseretedert jott, hogy ugyes es okos es jol csinalta azt amit...

es akkor bemegy hozza leul melle megkerdezi, hogy mi volt? Gyerek elmondja megdicseri es a fiunk arcara kiul a ragyogas! Egy igazi buszke, boldog mosollyal parositva!

Aztan este lefekszunk es haragszik magara, hogy ez neki miert nem megy osztonbol mint nekem...

O ha szeret, azt penzzel teszi es jatekkal! :/

Nem tudja kimutatni csak nagyon nehezen

Apjuktol soha dicseretet nem kaptak, ha vita tort ki koztuk az kapott aki sirt mert minek sir!

Ha bajuk lett letudta annyival hogy mar gyogyulsz!....

Szerintem mikor az anyjuk lelepett neki kellett volna "atvenni az anyjuk szerepet is" de neki ez nem ment... o is hasonloan szereto csaladban nott fel!

Ugyhogy sajnos az erzelmeket is tanitani kell felismerni kezelni es lereagalni a gyerekeknel...

kuzdunk 7 eve, kuzdunk meg jo parat!

Sajnos ismerek,többet is!

Az egyik ilyen ismerősöm kamaszkor előtt hagyta el az anyja,majd évek múltán,felbukkant.Egy rokona nevelgette,de nem jól ugye...Látszólag jóban vannak az anyjával,de a szövődménye az lett a lelkivilágának, hogy nem éppen erkölcsös munkából tartja fent magát, és sokat hazudozik ez miatt. Párkapcsolatokat az állandó titkolózása miatt nem tud fennttartani,szerintem kötődni sem a férfiakhoz,pláne, h mindig kételkednek benne, h vajon miből is él,de bizonyíték nincs nekik ugye.