Mik a gyerekneveles szepsegei? Mert en csak a hatranyat erzem?

Lesz változás, ha türelmes vagy, és főleg ha a pszichológussal te is és a férjed is együttműködtök. Ő sokat tud segíteni, ha közösen dolgoztok azon, hogy a gyereknek jó legyen.

De arra is nagy szükség lenne, hogy a párod, mint apuka, kicsit odategye magát. Értem én, hogy sokat dolgozik, de amikor nem, akkor nagyon fontos, hogy időt szakítson a gyerekére.

Nos, más az, ha te szülsz, vagy nevelsz pici kora óta egy gyereket, és más, ha kézhez kapsz egy (érthető okokból) problémás ovist.

Próbálj lazán hozzáállni, mintha bébiszittelnél. Ne görcsölj feleslegesen, attól nem lesz jobb.

Játssz vele, nézzetek mesét, menjetek ki, stb. valamit csak szeret csinálni. Ha meg mindenre ellenkezik, akkor beszélj az apjával.

Én más gyerekét biztosan nem nevelném! Le lehet pontozni!

De én azt egy plussz feladatnak tartanám amit rám kényszerítenek.

Eleve olyan emberrel nem kötném össze az életemet hogy astán egy halom gyereket mind az én nyakamba varrná.

Ő meg élne mint hal a vízben.

Más gyereke az más gyereke.

Én felnevelném, aztán jönne az anyja hogy kéri vissza....

Aztán el lennék felejtve.

Más gyereke nem az én vérem lenne ezért nem is tudnék úgy viselkedni vele.

Szépség csak akkor lenne ebben a gyereknevelésben ha a gyerek viszonozná valamikor a sok törődést amit ráfordítottál, ráfordítasz.

Akkor fogod majd meglátni,ha elkezd ragaszkodni hozzád és először megölel magától és azt mondja,h szeret.

Az addig vezető út elég nehéz, sok kitartás kell,főleg,ha szegényt ennyi sokk érte.

Egy váratlan pillanatban majd átértékeled az egészet.

Addig kitartás kérdező!

Ez egy igazi kihívás az élettől. Ennek meg kell felelni!

Pusztán már ez is széppé teszi a dolgot. Képzeld csak el, hány ember tengeti az életét és semmi sem történik vele. Neked meg ez az öledbe pottyan! Megadatik, hogy egy élet kerül a közeledbe, amiről gondoskodhatsz, nevelheted, úgy hogy nincs a zsigeredbe, hogy ez a kötelességed, hiszen a te gyereked.

Piszokszép feladat!

Irigyellek!