Van itt olyan apuka, aki a válás után rövidesen megszakíotta a gyerekével a kapcsolatot? A gyerek később megkereste őt?

En egy kicsit mas szemszogbol probalom leirni.

Az en szuleim szeretok voltak 10 evig. Apukamnak volt mar 2 gyereke. Aztan elvalt az elso felesegetol es felesegul vette anyukamat. Utana szulettem en es hugom. Apukam a legidosebb noveremet egy darabig hozta elvileg lathatasra de en kicsi voltam akkor es arra nem emlekszem. De utana nem hozta tobbet. En nem is tudtam sokaig, hogy van meg 2 lanytestverem. Olyan 13 eves lehettem amikor valahogyan veletlenul kiderult. Nem is ertettem ezt miert kellett eltitkolni. Az elkovetkezo evekben meg mar jottek hozzank karacsonyozni. A mai napig nagyon jo a viszonyunk es szeretjuk egymast, annak ellenere, hogy a szuleink ilyen h.lyen alakitottak a dolgokat.

Apukam sosem szerette igazan a gyerekeket. A novereim csak tarsadalmi elvaras miatt szulettek, illetve a legidosebb, mert a masik csak becsuszott neki. Mi hugommal meg azert lettunk mert anya szeretett volna gyereket. Es kesz. Es ezert tudta olyan konnyen "elfelejteni" noveremeket. O sosem vallalt felelosseget semmiert es senkiert.

Es valoszinuleg nem o az egyetlen ilyen ferfi...

Van. Apám.

Alkoholista volt, de igazából soha nem törődött velünk. Ha itthon volt, nézte a TV-t vagy evett, de egy "mi volt az iskolában?" kérdést sem bírt soha elereszteni. Aztán elváltak később a szüleim. Kapcsolatot nem szakította meg, mert eleve nem is volt semmilyen kapcsolat köztünk. Nem keresett minket, de mi se őt. Igazából kb úgy nőttünk fel a tesómmal, mintha a lakásban itt lakna egy albérlő. Aztán később bele is halt az alkoholba.

Én nem kerestem őt (tesóm se), mert nem láttam értelmét. Mivel őt ennyire hidegen hagyta, hogy mi van velünk, nekem sem volt kedvem tenni a szépet, hogy most felhívom, és tartom a kapcsolatot.

Hogy miért viselkedett így, fogalmam sincs. Minden esetre nála érdektelenebb embert soha nem láttam még. És nem azért nem foglalkozott a családjával, mert alkoholista volt, hanem azért, mert lusta és érdektelen volt. Az egyik barátjának a 17 éves lányának a névnapja már 1 hónappal előtte az eszébe volt. Az én szülinapomat pl kompletten elfelejtette.

Nem haragszok rá, mert fölösleges, de nagyon kíváncsi lennék, hogy mi lehet egy ilyen ember fejében.

Van amikor minden találkozás az anyával való konfliktus forrása s ezért hanyagolja az apuka a találkozásokat.

Erre senki se gondol?

"Van amikor minden találkozás az anyával való konfliktus forrása s ezért hanyagolja az apuka a találkozásokat.

Erre senki se gondol?"

Nem, mert ez baromság.

Egyrészt egy gyereket addig lehet "eredményesen" tiltani az apjától, amíg kicsi. De pl egy 15 éves gyereket már nem lehet, mert hiába tiltja az anya, ha találkozni akar az apjával (és az apa is a gyerekkel), akkor úgyis megoldják, anyai tiltás ide vagy oda.

Másrészt az nem normális, és abszolút nem szülő, aki a gyerekre úgy tekint, mint az anyával való konfliktus forrása. Egy gyerek NEM FELELŐS a szülei tetteiért, még ha ez a tett a válást is jelenti. A gyerek csak szenvedő alanya ennek az egésznek, nem ő tehet róla, hogy a szülei elválnak vagy már elváltak. Undorító, amikor valaki képes bosszútárgyként a saját gyerekét felhasználni, az ilyen nem szülő, és nem is való neki se gyerek, de még állat se.

Anyával való konfliktus forrása????

Te viccelsz? Mit tehet arról a gyerek, hogy a szülei elválnak? Nem ő a hibás ezért, nem ő a felelős, hanem a szülei. Szép kis felfogásod lehet, ha szerinted a gyerek a hibás azért, mert a szülei elválnak. Aki meg konfliktusforrásként tekint a saját gyerekére, és emiatt nem akarja látni, az akassza fel magát. Nekem meg ez a véleményem.

Fajdalmas lehet hallani az gyerektol azt az szoveget amit annya betanitott neki.

,,apad hulye szemet itthagyott minket nem szereti csak sajat magat uzenem neki kuldjon tobb penzt ha latni akar,,

Kozben az igazsag hogy anyuci ferement rendszeressen es apuka kikeszult ezert valtak el.