Van olyan, amit nem tudsz a szüleidnek megbocsátani?

Bár ez egy csepp a tengerben és nem emiatt neheztelek rá igazán, de íme:

Kb 7 éves koromban anyum mögött álltam, ő szerencsétlenül fordult és kiverte az állkapcsomat úgy, hogy hetekig nem tudtam miatta enni, csak pépeset és visítottam a fájdalomtól.

Többször a képembe vágta, hogy egy hisztérika vagyok, ne drámázzak, maradjak már csöndbe, meggyógyul, nem kaptam akkorát stb

Nos, jelenleg 22 éves vagyok, túl egyelőre 1 műtéten (kell több is), mert akkor bizony csont tört és borzalmasan forrt össze.

Ezt csak azért, mert ha orvoshoz visz, akkor kiderül még a végén, hogy nem olyan tündi-bündi Mrs Tökély, mint amilyennek látszódni akart.

Nekem ami igazából örök seb marad, mikor 7-8 éves voltam anyukámék együtt jártak dolgozni és egyedül hagytak hajanli 4kor és este 9ig haza sem értek.

Én nagyon féltem folyamatosan egyedül, a papámnak pedig valamiért nem engedték meg, hogy átjöjjön így sunyiba megvárta a sarkon őket míg elmentek és utánna jött vigyázni rám.

Lehet másnak nem nagy ügy, de nekem visszagondolva borzasztó nagy traumát okozott, főleg hogy most az öcsémet aki 9 éves még csak 10 percre sem hagyja otthon, mert szegényke fél.