Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Szülő-gyermek kapcsolat » Emiatt tényleg rosszul szülő...

Emiatt tényleg rosszul szülő leszek/vagyok?

Figyelt kérdés

A családban mindent megbeszélünk. Szerencsére normális apóst és anyóst fogtam ki az életem során. Mindenben támogatnak minket, sokat segítenek.

A szüleimről ezt már nem lehet(ne) elmondani. Náluk mindenre a megoldás a pénz. Pl. a szeretetet is így próbálják megvenni (unokák).

Felmenők közül egyedül anyósom nyugdíjas, mindenki más dolgozik.

Nekünk két gyerekünk van, az egyik ovis, a másikkal még itthon vagyok, 15 hónapos.


A helyzet az, hogy a m.helyemen alkalmam lenne egy nagyon jó, hosszú távú (aki most onnan nyugdíjba megy, 20 évet töltött ott) lehetőségre, ami igen csak család barát munkakör.

Mivel szeptemberi kezdésre már március elején be kellett íratnom, hogy legyen biztosított helye, így az elhelyezése biztosítva lenne. De, csak szeptembertől.

A gond, hogy nagy valószínűséggel június 1-én munkába kellene állnom. Így a június - július (augusztusban a férjem itthon van) hónapra felügyeletet meg kell oldanom/nunk.

Ha nem lenne ez a lehetőség, akkor a beszoktatást a bölcsibe megpróbálnám a lehető legkésőbbre rakni, hogy minél tovább lehessek itthon a picivel, min. 2 éves koráig.

Ha ezt a munkát nem fogadom el, akkor ennél csak rosszabb jöhet. Legalábbis ennél a cégnél, arról nem beszélve, hogy mire találnék egy másik munkahelyet. Az anyagi része és az álmaim állása meg csak hab a tortán.


Szóval, a családtól segítséget kértem. Természetesen anyósom tud elég sokat segíteni. Nővérem is mondta, hogy bármikor segít, csak mondjak neki dátumot, hogy mikorra vegyen ki szabit.

Anyukám már kérdéses, de talán ő is tud segíteni legalább egy hetet.


Viszont apukám már egy hete azzal szekál, hogy minek kellett nekünk még egy gyerek, ha lepasszolom?!

Miért más nevelje a mi gyerekünket? És, egyéb ilyen "finomságok".

Nekem így is lelkiismeret furdalásom van, nagyon kikészültem az elmúlt 1,5 hétben mióta erről szó van. Nem így terveztem, nem így szerettem volna második gyereket vállalni, nevelni, de anyagiakban sem lenne mindegy a dolog, arról nem beszélve, hogy körülöttem minden kisgyermekes szülő egyből rávágta, hogy ő helyettem elvállalná és azonnal menne. Még olyan is, akinek 1 éves sincs a gyereke.

1,5 éves kortól talán már nem lesz olyan pici a bölcsihez (szeptembertől), de a fene se tudja. Ha elvállalnám a munkát, akkor így is - úgy is szeptember 1-től már be kellene szoktatnom.


Anyósom és anyukám is átesett ezen. Anyukámék engem (második gyerek vagyok) még 6 hónaposan beraktak bölcsibe, mert anyagilag taccson voltak és anyukámnak vissza kellett mennie dolgozni.

Anyósom pedig ugyan ilyen szituáción esett át anno a férjem húgával, így ő ezt a helyzetet teljesen megtudja érteni.


Egyszerűen így is pocsékul érzem magam. Főleg, ha minden összejön és sikerül ez az új munkakör.

Valóban rossz szülő vagyok, amiért ezt teszem a lányommal?


Mi lenne a helyes megoldás/cselekedet?

Őszintén, ti mit tennétek a helyemben?



2015. ápr. 18. 13:26
 1/6 anonim ***** válasza:
57%

Szerintem meg ne adj apukád véleményére, te is voltál bölcsis, sőt, elég korán. Akkor senki sem mondta neki, hogy minek is vállaltak téged, ha anyagilag taccson voltatok?! ( ne vedd személyeskedésnek, csak az irónia miatt fogalmaztam így )

Szerintem ha ez egy ilyen szuper meló (én is váltanék ilyenre zokszó nélkül) akkor helyezekdj el ott, nem ettől leszel rossz szülő. Hogy is gondolsz ilyet?

2015. ápr. 18. 13:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/6 anonim ***** válasza:
72%

Elmesélem neked életem legjobb nyaralását:

több mint egy hónapig nyáron a nagyszüleimnél voltam.

Minden nap mentünk játszótérre, heti kétszer strandra, gyakran csak felültünk egy buszra, kirándulni. Apró falvakat jártunk be.

Hétvégente jött a két Testvérem és édesanyám.

Később mesélték el, miért voltam olyan sokáig ott:

édesapám kórházba került, mert összezúzta a lábát a traktor. Pont aratásidőben. Az apai nagyszüleim és a testvéreim is a gazdaságban kellett, hogy segítsenek, nem volt aki rám figyeljen (5 éves voltam).

Kényszerhelyzet volt, és még telefonon sem tudtunk beszélni.

Szerintem itt gyakorin is sok olyan ember van, akit nyaralni küldtek a nagyszülőkhöz, mert otthon nem tudták szabadságra menni. És sokunknak Szép emlék mégis.

Úgy látom, mostanában lett divat, hogy "magadnak szültet, oldd meg ahogy tudod" felfogás.

Pedig ha van aki segítsen és segíteni is akar, akkor miért ne?

2015. ápr. 18. 13:55
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/6 anonim ***** válasza:
mitől érzed magad rosszul? mert attól nem kellene, hogy megpróbálod a gyerekeidet eltartani
2015. ápr. 18. 14:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/6 anonim ***** válasza:

Akkor vagy jó anya, ha kiegyensúlyozott, boldog életet élsz, mert akkor a gyerekeidnek is ezt a légkört sugárzod magadból. Ennek megteremtéséhez pedig a karriered is hozzá tartozik.


A picinek semmi baja nem lesz a bölcsitől, sem attól, hogy a rokonságban élő nők is foglalkozni fognak vele. Sőt. Magánvéleményem az, hogy kifejezetten jót teszel vele neki, hogy nem ülteted a szoknyádra. Sokkal közvetlenebb, bátrabb, önállóbb személyiséggé formálódik így. Én otthon voltam az enyémekkel a GYES végéig, de ettől függetlenül mind az anyukám, mind a keresztanyjuk rengeteget vigyázott rájuk. Attól, hogy nem csak engem szeretnek, nem csak mellettem érzik biztonságban magukat, sem a mi kapcsolatunk, sem az ő lelkük nem sérült. Biztosan kötődő gyerekek lettek, közvetlen, kíváncsi természettel megáldva, akiket bátran merek elengedni ottalvós táborba, vagy akárhová. :)

Természetes, hogy egy pici gyereket az ember szíve szerint mindig maga mellett tudna. De természetes az is, hogy ne csak Anya, de Nő és Ember is akarj lenni, akinek az anyaság mellett még sok más dolog is van az életében.


Ne a mások károgására hallgass, hanem azt tedd, amit te helyesnek érzel a családotok számára. Ha te boldog és elégedett vagy, a gyereked is az lesz.

2015. ápr. 18. 17:26
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/6 anonim ***** válasza:

Egyáltalán nem vagy rossz anya, nyugi.

Most írattam be a fiamat a bölcsibe, tele van kisgyerekkel. Volt, akit 22 hetesen vittek, de nagyon sok a másfél éves. Kérdezd meg a vezetőt, hogy nem tudtok-e korábban kezdeni. Mi is augusztusban kezdtünk volna, de pont kiírattak egy gyereket, amire nem számítottak, így szabadult hely. A naggyal is így szereztünk helyet márciusban, hogy pont elvittek kettőt óvodába.

2015. ápr. 19. 00:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/6 anonim ***** válasza:
Apukád igazságtalan. Ha nagyon nyaggat, akkor te is feltehetnéd neki a kérdést, pl annó anyáddal miért vállaltak második gyereket (téged), ha fél éves korodban be kellett, hogy adjanak téged bölcsibe, mert annyira sem volt férfi, hogy legalább egy évig el tudta volna tartani a családját egyedül is? Ha máshogy nem tér észhez, hogy ehhez semmi köze, akkor legyél tiszteletlen vele. Ő is azt teszi. Nem elég, hogy lelkiismeret-furdalást generál, még feledékeny is. Neked sem mindegy, hogy milyen munkakör mellett leszel kisgyerekes anyuka, ezt igazán beláthatná, és azért egy másfél éves gyerek már nagyon jól elvan bölcsiben is, a legtöbben kétéves korban úgyis beviszik.
2015. ápr. 19. 06:10
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!