Akinek alkoholista szülője van/volt és nem ismerte be, milyen hazugságokkal állt elő?

Nekem az anyám volt alkoholista. Ő ennél cifrábbakat talált ki.

Pl: egy télen reggel a nővéremmel mentünk volna suliba de se kabát, se csizma nem volt. Este még megvolt, reggelre meg köddé vált. Apám éjszakás volt, és csak az anyám volt otthon.(én 13 a nővérem 14 éves volt) Nővérem éber alvóként megkérdezte anyut, hogy éjszaka mégis hova vitte a csizmánkat, kabátunkat, mert hallotta a bejárati ajtó használatát. Anyám elkezdett ordibálni, hogy a nővérem idióta, ő ki sem mozdult a lakásból, és biztos mi dobtuk ki a 10-dik emeleti szobánk ablakából a cuccokat, hogy ne kelljen suliba mennünk. Annyira belelovalta magát ebbe, hogy fel is hívta a sulit, hogy mi egy idióták vagyunk, mert így akarunk lógni. Nővérem azon a napon amikor mínusz fokok voltak, tornacipőben és kardigánban ment a suliba. 2 nappal később anyám egyik ivócimborájának a gyerekén láttam viszont a kabátomat. Anyám is ott van, én bepörögtem, és elkezdtem kiabálni, hogy ezek szerint eladta piára a ruhánkat? De megint én vagyok az idióta, mert miért gondolom, hogy csak nekem lehet olyan kék kabátom. Erre én lerángattam a csajról a kabátot, és megmutattam, hogy azért gondolom, hogy az enyém, mert a kabát gallérjára kívülre rávarrta a a nővérem a nevemet. A teljes nevemet vezeték+ keresztnév.

Amikor 15 éves voltam akkor volt anyám legnagyobb húzása. Egy reggel nővérem éppen indult volna a boltba, hogy reggelit vegyen (nyári szünet, apu dolgozik, adja a pénzt, mi gondoskodunk magunkról) anyám addig nyaggatja a nővéremet míg enged neki, és odaadja a pénzt, hogy akkor a listán leírt ételeket vegye meg. reggeli-ebéd-vacsora. Pontosan kiszámolja az összeget és csak annyit ad amennyibe a kaja kerül. Anyám mielőtt elindul tesz egy megjegyzést, hogy fél óra múlva mire visszatér a kenyérrel meg a többivel addigra ágyazzunk be, és öltözzünk fel. 3 év múlva jött vissza. 18 éves voltam amikor csengettek. Ajtót nyitok, és anyám jött haza. Én csak annyit kérdeztem: A kenyér hol van?

Akkora pofont kaptam, hogy tényleg a fal adta a másikat. Mert, hogy mit képzelek én, hogy én viccet csinálok belőle...

Ez volt az utolsó eset, hogy megütött. Akkor megmondtam neki. Soha többé nem emelhet kezet rám. Nővérem pár hónappal később elmenekült otthonról, inkább elment albérletbe. Én maradtam apuval még 1 évig de egyre nehezebb volt, mert hiába kértem aput dobja ki (a lakás apué volt) nem tette meg. Még ennyi év, ennyi kínlódás után is ragaszkodott az anyámhoz. Így egy nagy veszekedés után én is elmentem. Soha nem vallotta be magának, hogy alkoholista. Ő volt a tökéletes az ártatlan aki nem érdemli meg, hogy a lányai hátat fordítottak neki. Soha nem mondott igazat. Végig hazudta az életét, és ami a lényeg, ő sosem ivott, csak néha néha.. Én inkább úgy mondanám, hogy 10 ujjamon meg tudom számolni hányszor volt józan az elmúlt 40 év alatt.

Egy hete naponta többször eltűnik, mert keres valakit, aki lefűrészelne három faágat, mert beárnyékolja a tv antennát.

Tegnap a rendőr hozta haza, ne közterületen aludjon. (vagy fene tudja mit csinált.)

Már abban bíztam, azért csenget a rendőr, megint bevitték a pszihére, de nem volt olyan szerencsém.

Volt már, de megszökött, onnan is.

Ő nem részeg, nagyon beteg. Ja: mi meg hülyék.