Most egy szülőnek a felnőtt gyerekével szemben miért kell állandóan megsértődnie?

Több példát is tudnék említeni ezzel kapcsolatban, de azt hosszú lenne leírni, így csak pár példát írok.

Pl. Ha a szülő mond valamit, és közli utána, hogy nem kell megsértődni rajta (mikor nem sértődök meg), aztán mikor én vagyok őszinte, akkor meg vérig van sértve.

Most is meg van sértődve, mert szervezett valamit (ami amúgy egyáltalán nem családi program), idegen emberek lesznek ott és nem tudunk elmenni. Én dolgozom így is vasárnap és szombaton meg tanulni szeretnék, mert nyelvvizsgázni fogok hamarosan. Azóta semmit sem reagál, de ez mondjuk még a jobbik eset, de tudom, hogy meg van sértődve és ezt már vagy 1000x eljátszotta nálunk. Eddig azért elég sok ilyen programra elmentünk, hogy ne balhézzon, de most már nem akarom ezt így csinálni. Felnőtt ember vagyok, el tudom dönteni, hogy hova szeretnék menni és hova nem.

Mit lehet ezzel kezdeni?

Továbbra is álljunk ki a magunk elképzelése mellett és majd megnyugszik?