A szüleim nem szeretnek. Változhat bármi?

De mindezek egyik pillanatról a másikra történtek? Nem volt valami, ami miatt haragudhattak rád? (Nyilván olyan nincs, hogy elküldi a szülő a gyerekét..) Pl. nekem is 14 éves koromban romlott meg a viszony anyukámmal, de most belátva az én hibámból főként. Akkor persze ő volt a mumus. 17 évesen el is költöztem otthonról, mert megharagudtam rá azért, mert megbüntetett egy olyan dologért, ami tök természetes volt, hogy nem simogatást érdemel! :D Mégis felháborodva leléptem. Az más kérdés, hogy négy hónap múlva sírva mentem haza, hogy mennyire szeretem őket és hiányoznak... azóta viszont felhőtlen a dolog, és soha nem voltak még ilyen közel hozzám! :) Ezt azért írtam le, hogy értsd, hogy amikor én voltam a hibás is őket okoltam, amíg be nem láttam, hogy én tettem tönkre a pihepuha kényelmes kis rózsaszín életem! 24/L

Nekem már korábban megromlott a viszonyom a szüleimmel, és van olyan, hogy nem a gyerek hibájából. Volt elég időm töprengeni rajta, hogy mi romlott el, elsősorban magamban kerestem a hibát, de nem sikerült rájönnöm, hogy gyerekfejjel mit véthettem, hogy idáig fajuljon a helyzet. Ha gondolod, írhatsz privátot.

Valami csak történt, ha más nem az Ő életükben.

"De ami a legrosszabb, hogy utána nem jöttek el a szalagavatómra. Szörnyen érzem magam 18/L" - kérdező, anno az enyémre sem jöttek el, szintén veszekedést követő "büntetésből" - én meg valahogy nem a büntetést láttam benne akkor se, inkább hálás voltam a sorsnak, hogy legalább nem kell a beteg elvárásaiknak megfelelnem, nyugodtan jól érezhetem magam...

Dobj be egy snickerst

Nehéz ezt feldolgozni, hogy nem szeretnek, de legalább tisztán látod a helyzetet. Amint teheted, költözz el tőlük. Az üvöltözés nem szeretet, te majd jobban csinálod náluk.