Nem bírom elviselni hogy apám lelki terrorban tart? ( töbi lent de nagyon hosszú)

Sziasztok. Segítséget szeretnék kérni. 15 éves vagyok és lány. Győri és 9.es vagyok. Divat és stílus tervezőnek tanulok. Bevallom régen érdekelt engem a divattervezői szakma de nem szerettem volna ide jönni. Mindezt azért csináltam mert apu szerette volna. Szakács szerettem volna lenni de apukám lebeszélt róla. Ragaszkodik a mostani szakmámhoz. Apu 41 éves ha szeretnétek tudni. Sosem voltam kitűnő tanuló de félévkor rettenetesen rontottam a jegyeimet. Mivel megszeretnék felelni apunak így elmentem hát a suliba. Nos gondoltam hogy akkor legyen kipróbáljuk hátha megtetszik ez a szakma. Hát mit is mondjak. Nagyon utálom :( maga az iskola nem tetszik és a divattanárom. A többi tanár nagyon aranyos és az osztálytársaim is nagyon édesek mert imásom őket. Na nem mindet de sok mindenkivel elvagyok <3 Viszont a divat órákra nem készülök mert rengeteg órám van egy héten. Semmi időm nincsen foglalkozni a szakkal. Főleg hogy az életkedvemet is elveszi:( főleg a tanár. A lényeg hogy már szeptemberben. át szerettem volna iratkozni abba az iskolába ahol lehet tanulni szakácsot. Mivel apukámat nagyon szeretem még azok után is hogy lelkileg egy roncsá tett engem. Azt mondta ne merészeljem mert eldicsekedett mindenkivel stb. és hogy én mindig is ezt a szakmát szerettem volna. Mondtam neki hogy én nem szeretnék divattervező lenni mert én szakács szeretnék lenni. És minden hónapban eljátszottam ezt vele hogy én nem szeretnék oda járni hanem a szakács szeretnék lenni. És folyton fenyegetett hogy akkor elfejt engem, és akkor csak a hugommal fog törődni. Mivel apám a mindenem nem bírnám megtenni. De beszéltem anyunak a testvérével úgy, hogy ott volt a férje is és anyu meg anyuéknak a bátyja is. És elmeséltem nekik hogy apu lelkileg terrorizál. Azt mondták hogy akkor legyen az hogy a tudta nélkül iratkozzak át. Gondolkodtam ezen egy ideig mivel pénteken történt ez a dolog. Így döntöttem és anyukámmal hétfőn elmentünk a másik iskolába ahol kiderült hogy mivel lemaradtam a szakács gyakorlatról 20%ot ezért már nem iratkozhatok át. Én ott majdnem elsírtam magam. De nem bánt mert akkor kibirom ezt az utolsó félévet. De ha apukám meglátja a félévi jegyeimet akkor megfog verni. Nagyon félek apukámtól. Egyetlen menedékem az lehet hogy kiköltözöm a nénikémhez Londonba hogy ha megengedi nekem hogy kint éljek nála. Habár ennek nem látom sok esélyét mert mégsem tarthat el engem mert nem kötelessége...

Ha Londonba nem is de mindenképpen át seretnék iratkozni egy másik iskolába. Mindenképpen szakácsnak :( de ha apukám ezt megtudja egy életre megfog engem utálni. És én nagyon félek attól hogy elveszítem és hogy bántani is fog. De mindenki azt mondta hogy az én jövőm és nem az ővé és hogy nem függhetek tőle. De én mindent megtennék érte de nem szeretek ebbe az iskolába is járni :(

ha kell tudni anyukám és apukám csak élettársak voltak de már szétmentek anno. Anyukámmal élek és a 14 éves hugommal. Anyu a törvényes gondviselőm de anyukám olyan hogy teljesen leszarja ( elnézést ezért a kifejezésért) hogy mi van velem. Megengedi hogy ide meg oda menjek el de ha a hugomnak aki elég felelőtlen ad 20k-t tőlem meg sajnál 1k-t

engem nem érdekel a pénz de mégis elég sértő ez számomra:( tanácsokat szeretnék hogy mit tegyek apukámmal :( mert normálisan nem lehet vele beszélni. Sokszor megpróbáltam és folyton sírás lett a vége :( köszönöm előre is <3