Melyik kategóriába tartozó szülő?

Mikor a kisfiam kicsi volt, 1 éves, az apukája sohasem volt itthon, mert külföldön dolgozott. Ha itthon volt és együtt mentek vésérolni, akkor mindenféle bekerült a kocsiba, sok szemét, mert apa mindent megvett.

Aztán amikor velem jött vásárolni, én közöltem vele, hogy nem veszünk semmi édességet, hiszen otthon is van. Egyszerűen földhöz vágta magát, rúgkapált, visítozott! Lefrgathattuk volna az ördögűző legújabb részét. Na és ami a legszebb, hogy mindenki minket nézett, azt hitték, hogy ölöm a gyerekemet. Megvettem neki mindent, mert olyan kínos volt az egész, legszívesebben a föld alá sűlyedtem volna.

Na ezt még eljátszotta velem egy párszor, hiába mondtam neki, hogy nem veszünk csak azt ami fel van írva a listára.

Természetesen jött a hiszti, de nem vettem semmit!! még azt sem ami a listán volt, "szépen" kisétáltunk a kocsihoz, hazáig bőgött, de nem szóltam semmit. Otthon is folytatta az idegrángást , hiába próbáltam vigasztalni, kedvesen, vagy erélyesebben ,na akkor szépen egy jó nagy pohár jéghideg vizet locsoltam az arcába! attól megnyugodott.

Azután nem volt ilyen a helyzet, persze volt néha még hiszti, akkor otthon megmosdattam. Mára már teljesen természetes, hogy egy, maximum 2 dolgot választhat.

masodik, hatarozottan csak par dolog lesz csak.

16f, remelem valaki tenyleg elver hogy ne csak kamuzni tudj...

6,5 éves a fiam

Mindig választhat valamit,de nem engedem,hogy televásárolja a kosarat.Játékot meg főleg nem kap,csak alkalomra.Így is folyik ki a szobájából a sok játék.Én megmondom neki,hogy ezt nem vesszük meg,és kész.Volt olyan,hogy valamit kiválasztott,aztán ahogy mentünk a boltban,meglátott mást.Mondtam neki,hogy válasszon.Választott,és az elsőt szépen visszavitte.

Anyukám az első kategóriába tartozó volt világ életében. :D

Bár ő a mai napig megvesz mindent, ami éppen eszébe jut, még akkor is, ha semmi szüksége rá.

Kisebb dolgoknál: puding, chips, csoki. Nálunk anno mindig az volt a szabály, hogy egyet vehetünk és annyi, döntsük el melyiket kívánjuk a leginkább. Volt, hogy hatszor cseréltük ki a kosárban az édességet, de soha nem volt hiszti.

2 dolog csak akkor landolt a kosárban, ha az egyik testvér nem volt jelen és a másiknak is választottunk valamit.

A nagyobb dolgokat meg előre megbeszéltük, bár általában csak ünnepekre kaptunk játékokat. Máskor meg nézelődtünk és fejben listát írtunk arról, hogy mit is kérjünk a következő alkalomra.