Örülnél a pároddal, ha a lányod egy joghallgatóval jönne össze?

Szerintem ez kicsit olyan, hogy a szülőre rá lehet fogni, hogy valahol örül, de nem azért, mert fúúú joghallgató, hanem mert legalább nem egy olyan, aki 10 osztály után kibukott és seftelésből + családipótlékből tervezi megalapozni a jövőjét. Tehát ebből a szempontból a "van neki érettségije" vagy "egyetemista (és nem 9 éve)" esetleg az "asztalos és nagyon ügyesen dolgozik" típus is megfelelő és félsiker.

Ugyanakkor egy értelmes ember azt is tudja, hogy ez semmit sem jelent, akármilyen ember lehet és akármi lehet vagy nem lehet belőle a jövőben, nem csak ez az egyetlen szempont, aminek érdekelni kell egy szülőt.

Max. a buta emberek "örülnek" önmagában ennek, hogy húha egy jogász hallgató. Húha, jó parti. Hú, feljebblépünk a társadalmi ranglétrán, ha "összekerülnek" stb. Tudjátok, akik leragadtak annál, hogy 100-200 évvel ezelőtt ez milyen elegáns és kifinomult dolog volt, ami azt jelentette, hogy kiművelt de legalábbis pénzes család sarjával állnak szemben.