Miért van az, hogy ha egy gyerek betegen születik, az apa nehezebben, vagy sehogy nem fogadja el?

11:36os mekkora baromságot beszélsz..

Az én férjem igenis akarja a gyereket, nem én "harcoltam ki". Nálunk ő hozta fel először a témát, és ő mondja, hogy bár összejönne végre. És fiatalok vagyunk, 24 évesek.

Azért, amit már írtak sokan. Az elején az anya foglalkozik a gyerekkel és az apa a kereső. Ha az elején, vagy az első pár évben kiderül, hogy van valami a gyerekkel, akkor ez a modell marad és amikor válásra kerül sor, a gyerek azzal marad, aki eddig is foglalkozott vele. Nem hiszem, hogy a férfiak nagy része alapból elutasítja a beteg gyereket, inkább szétesik a család az extra teher miatt és értelemszerűen egy szellemileg sérült gyerekkel nincs olyan kapcsolata az apának, aki eddig a kereső szerepben volt, valószínűleg nem kevés túlórával, hogy rendszeresen látogassa.

A másik egyszerű társadalmi konvenció. Ha az apa lelép, akkor sokan azt mondják, hogy "hát igen, nem bírta a folyamatos küzdelmet". Egy anyával nem lennének ennyien ilyen megértőek, hogy szegény nem bírta. Hiába hiszed, hogy ez nem fontos ilyen nagy döntéseknél, de hidd el, hogy a többség követi a kiskorában belenevelt társadalmi mintákat. Pl párom rengeteget segít a házimunkában. Ettől ő "mennyire jó pasi" én meg "szerencsés" vagyok, miközben mindketten dolgozunk, szóval semmi sem validálja azt, hogy ne ez legyen a természetes alapfelállás.

Természetesen embere válogatja, így akárki akármit ír, az mindig csak az esetek egy kis részét fedi le.

Egyetlen dolgot nem olvastam itt, pedig akármennyire is nem akarjuk kimondani: a férfiaknak könnyebb elmenekülniük.

Én is láttam már sérült gyerekek szüleit, legalábbis leginkább az anyjukat. Többen vannak, akik ha megtehetnék, hátrahagynák, elfelejtenék a gyereket.

Persze, az nem olyan egyszerű, de nekem ne akarja senki bemesélni, akinek súlyos sérült gyereke van, hogy csupa szeretetből maradt mellette.

Ott a kötelességtudat, meg ezernyi más tényező, a szeretet a legutolsó. Mindenki besokall egy idő után, és már csak nyűgnek érzi az egészet, tönkremegy bele az élete.

Míg egy anyuka nem tud olyan könnyen elmenekülni, az apuka simán megteheti. Őket nem kötik annyira sem a társadalmi elvásárok, sem az ösztönök. Egyszerűen kezdenek egy új életet, és kész.

Félreértés ne essék, borzasztóan sajnálom ezeket a gyerekeket, de egyszerűen megkeserítik a családjuk életét.

Magam is mentális problémákkal küszködöm, nem is tervezek szülni. Elég nagy a valószínűsége, hogy tovább örökíteném, nem akarom sem a gyereket, sem a férjem megnyomorítani.

Kedves Utolsó, de, leírtuk, én pl a 19. és a 21. hozzászólásban. Csak szeretek ömlengeni, ezért lehet, nem olvastad:)

A mai " 75%-a a fériaknak zsarolás útján lett apa"... jajj.. azért ne temessük a ffiak 75%-át ( aki apa vagy apa lesz) mert szerinte 75% nem képes védekezésre, illetve zsarolható Én pl nem akarok 4. gyereket, férjem igen. Hát védekezek - kézzel lábbal ha kell:) és nem engedek a zsarolásnak.. ahogy Ő sem!