Mit tegyek ha a szüleim nagyon eröltetik a tanulást?

Ez igy szokott lenni..

"Ha már jó tanuló vagy, ne hozzál haza 4-est!

Máshol meg még örülnek a szülei, ha csak egy 2-3-assal át engedik a gyerekeit! :/

Ne aggódj, ez LESZ még egy pár évig! :((

Hány eves vagy amúgy, ha meg kérdezhetem??

Nekem is ez volt, minden délután különórák, soha nem mehettem sehova mert nincs ilyenekre idő. Volt, hogy még osztálykirándulsra se mehettem, mert akkor péntek délután le kéne modnani ezt vagy azt.

Hát, én nem köszönöm ezt nekik. Amint "szabad" lettem fél év után otthagytam az egyetemet (amit persze nem is én választottam) és most, sok-sok évvel később jelentkeztem egy olyan szakra ami érdekel. Egyszerűbb lett volna, ha nem erőszakoskodnak és már 5 éve dolgozhatnék olyat, ami édekel.

Válaszolva a kérdésre, sejtem, hogy nem nagoyn lehet meggyőzni őket. Ha tudsz menj egy távolabbi gimi-be majd, más városba és úgy kicsit lazább lesz jó esetben.

Én is így nőttem fel, 5-ös "alap". De könyörgöm 6.-ban mit sírsz? Mi lesz veled majd az érettségin pláne ha egyetemre mész és félévente lesz 10-12, ha olyat tanulsz 20 tárgyad amiből vizsgáznod kell?

Örülj neki hogy megalapozzák, könnyebb tanulnod majd a későbbiekben.

Megértem hogy rossz én se mehettem sehova, de őszintén nem is bántam. Nem igyekeztem mintatanuló lenni, 1-5 mindenem volt, bár bukni sosem buktam (ez egy nagyon erős gimnáziumban volt, általánosban vígan 4-5 voltam).

Általános iskola és gimnázium.. sajnos ezek egy szükséges rosszak ahhoz hogy azt csináld majd munkaként amit szeretsz. Most hogy azt tanulom ami érdekel így ma tudtam le két szóbeli vizsgát 5-össel. 11ből 1 vizsgám van 3 db 4essel és a többi mind 5. Egyetemen. Szóval... inkább örülj hogy odafigyelnek arra, hogy biztos alapokkal kerülj gimnáziumba, mert pont a 6-7-8 azok az osztályok amikre visszanyúlik minden (matek, kémia, fizika, biosz) és bizony én is sokszor megbántam már, hogy végigpuskáztam tanulás helyett pl a 8.-ot.

19/L