Szerintetek normális ez?

A történet úgy kezdödőtt, hogy kivittem a szobámból a testvérem egerét, és átkiáltottam neki, hogy vidd ki! de ne mvitte ezért vittem én. És kiesett a kezemből, sé jött az anyám ,hogy mi rongálom a testvérem cuccát, idióta vagyok, aztá nfogta az egeret és a falhoz vágta, teljes erőből. Aztán erősen megrázott, mondta hogy nem megyünk el a fogszabályzómért, mert így viselkedek, persze én közbe magyaráztam ,hogy mi történt, ne mis értettem hogy miért van így kiakadva. Ezután nagyon sírtam, a fogszabályzót is már vártam ,olyan is történt, hogy valami félreértés volt köztünk, és azt mondtam oké ,aztán megkérdezte hogy mit mondtam, mondtam hogy azt, hogy oké, erre ő: nem, azt montad, hogy idióta! és még hazudsz is! ezután is nagyon sírtam. A testvéremmel jól emgvagyunk, sokat játszunk egy játékka legyütt mostanában, csak akkor szoktunk összekapni amikor valami történik, és rám fogja. de olyan szinten, hogy miatta veszett össze anyával, miattam utálja őt, holott akkor anya semmit nem csinált vele. Aztán a testvérem feldobja a palacsinát a testőre és azt is rámfogja xD ezen röhögtem mondjuk.