Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Szülő-gyermek kapcsolat » Évek óta szenvedek evészavarba...

Évek óta szenvedek evészavarban. Anyukámnak most kezd feltűnni, mégis rendszeresen bűntudatot kelt bennem az evéssel kapcsolatban. Miért csinálja ezt szerintetek?

Figyelt kérdés

13 éves koromban kezdődött nálam az anorexia, most 19 vagyok. Anyukám az évek során ebből mit sem vett észre, ami érthető, mert voltak kisebb-nagyobb szünetek.

13 évesen kb 151 centihez 26 kilóra fogytam, aminek egészségügyi következményei is lettek sajnos.

Ez az egész a mai napig kihat az életemre, nem tudok szabadulni tőle. Folyton azon jár az eszem, hogy mennyit eszek és már napokkal előre kitalálom, hogy pontosan mennyit fogok enni és hány órakor.

Anya azt mondta, hogy úgy látja, mintha valami nem lenne rendben és szerinte nem normális, amit csinálok. Tudom, hogy nem az, de ez nem is csak a vékonyságról szól. Ha bármilyen problémám van, amit nem tudok egyedül megoldani (segítségem pedig nincs), akkor az hoz megnyugvást, ha legalább azt kontrollálhatom, hogy mit eszek, mikor és mennyit. Ilyenkor elég szigorú megszorításokat hozok és ez jó érzés, mert legalább ebben az egy dologban nem csúszik ki az irányítás a kezem közül.

A lényeg az, hogy anya állandóan azzal fenyegetőzik, hogy elvisz pszichológushoz, aminek titkon örülnék, mert senkim nincs, aki meghallgatna. Viszont ugyanakkor megjegyzéseket tesz, bűntudatot kelt bennem az evéssel kapcsolatban. Tegnap pl este megettem egy halrudacskát, amiért anya mérges lett és egyből rázendített, hogy ő csak 10-et csinált és most miattam nem jut elég az öcsémnek ebédre... Csak 10 éves, nem értem miért nem elég neki 9 darab ebédre? Én úgyse eszek ilyeneket, csak tegnap nagyon megkívántam és reméltem, hogy nem veszi észre, de mihelyst megettem meg is bántam.

Régebben néha ettem túró rudit. Olyankor is olyanokat mondott, hogy "ronda dagadt leszel." Nem értem ezt miért mondja, mikor ő sokkal dagibb (de ettől függetlenül nagyon szeretem és nagyon szép is ennek ellenére!!) és az öcsém is egyre csak hízik, 10 éves fiú létére narancsbőrös... De neki sosem szól be és ha megemlítem, hogy nem fánkot meg kakaós csigát kéne az öcsémnek reggeliznie, akkor kikéri magának, hogy hiszen az öcsém nem is dagadt, pont jó így, ne merjek neki semmi rosszat mondani, stb... (Hát igen, látszik ki itt a "kedvenc" :) )


Az egyik hobbim a receptgyűjtés és a főzős videók nézegetése. És valahányszor meglátja, hogy sütireceptet nézegetek olyanokat mond, hogy "ez ám hizlal", "dagadt leszel" meg hogy "minek nézel te ilyeneket, ez csak fölösleges szénhidrát." Ilyenkor olyan, mintha gúnyolódna és viccet csinálna belőlem. Nem is azért nézem a recepteket, mert olyan ételeket akarok enni. Egyszerűen csak szórakoztat, nem tudom miért.

Gyakran bűntudatot kelt bennem, amikor olyanokat mond, hogy "jaaj, megetted az összes maradék cseresznyét" vagy "most megeszed az ÉN sajtomat?"

Nem eszek sokat, tényleg. kevesebbet eszek, mint az öcsém, kb fele annyit. De őrá nem szól rá, csak rám. Egyik este halkonzervet vacsoráztam, ő meg megkívánta és elkérte, hogy hadd egye meg a felét (ami persze több volt, mint a fele :D), pedig a másik halkonzervet is ő ette meg előtte.


Ez a viselkedése azért zavar nagyon össze, mert ezzel szemben gyakran azt mondja, hogy túl keveset eszek, túl vékony vagyok, egyek többet, stb... De akkor miért tesz megjegyzéseket? Most akkor mit gondol és mit akar valójában?


Mindenkinek nagyon köszönöm, aki végigolvasta! Szerintem esélyes, hogy csak én vagyok túlérzékeny ezzel a témával kapcsolatban, de nekem ez akkor is elég rosszul esik és zavar, hogy anyukám ilyeneket mond. :(


2016. jún. 29. 15:25
1 2
 1/13 anonim ***** válasza:
100%
Szerintem a saját érdekedben menj el egy jó pszichológushoz, mert ez a problémamegoldási stratégia magad is tudod, hogy nem eredményes, és az egészségedet is tönkre fogja tenni. Ami anyukádat illeti, neki sem ártana, ha valaki elbeszélgetne vele. Nem ismerem nyilván közelebbről, de a leírásodra alapozva a felelőtlenség és a nemtörődömség netovábbja, amit művel.
2016. jún. 29. 15:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/13 anonim ***** válasza:
100%
Mindkettőtöknek pszichológusra lenne szüksége.
2016. jún. 29. 15:36
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/13 anonim ***** válasza:
100%

Szerintem neki nem esik le hogy az evészavar akár súlyos dolog is lehet.


Ha meg te lennél túl érzékeny, akkor nem azzal kéne piszkálni egész nap. Valószínűleg az étezési zavar és a kajával kapcsolatos dolog összefüggésben áll.


Elmondásod alapján jó pár év alatt nem sikerült az evészavarral valamit kezdeni. Érdemes volna egy pszichológushoz ellátogatni. Anyád is elvihetnéd, hogy elmagyarázza neki hogy ez nem gyerekjáték.

2016. jún. 29. 15:40
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/13 anonim ***** válasza:

Mindenképp keress fel egy pszichológust, mert kéne valaki, akivel megbeszélheted mindezt, olyan, aki nem ítélkezik feletted, mint anyukád!

Szerintem anyukád nélkül menj el a kezelésekre, mert a leírtak alapján ő az, aki nagyban hozzájárul az állapotodhoz. A sok negatív megjegyzése miatt alakulhatott ki az étkezési zavarod. Hiszen kit ne zavarna az, hogy ha valaki állandóan olyanokat vágna a fejéhez, hogy "elhízol" "kövér leszel tőle", amikor épp eszik valamit. Ez egyáltalán nem normális.

Ha a pszichológus már valamelyest könnyített a lelkeden, akkor próbáld meg először anyukáddal kettesben is megbeszélni ezt az egészet. Mondd el neki, hogy mit érzel, hogy mi bánt, majd együtt is menjetek el a pszichológushoz, ugyanis neki is jót tenne!

Őszintén remélem, hogy hamarosan helyrejössz!

Mielőbbi gyógyulást kívánok és sok erőt!

2016. jún. 29. 15:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/13 anonim ***** válasza:

Nem vagy túlérzékeny, mindkettőtöknek javaslom egy pszichológus segítségét, nem szégyen az.


Viszont: 1. "...senkim nincs, aki meghallgatna...." Mi a helyzet a többi családtagoddal, barátokkal?

Világos, hogy pszichésen nagy bajok lehetnek, beszéltél valaha édesanyáddal arról, hogy ne szólogasson be, mert rosszul esik? VAgy bármiről, ami neked rosszul esik, nem szeretnld ha csinálná stb.?

Tudott bárki is az anorexiáról?


Édesanyádról:

Milyen munkája van?

Vannak barátai?

Az ő szüleivel milyen a kapcsolata?

Édesapád?

Hogyan jellemzenéd a kapcsolatodat vele? Nem most, hanem általánoságban?

2016. jún. 29. 15:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/13 anonim ***** válasza:
100%
Anyukádnak gratulálok, hogy nem tűnt fel neki hogy 151 cm-hez 26 kg vagy és hogy azóta is így viselkedik. Fontos, hogy felismerted a bajt. Az anorexiád pont a szeretethiánytól alakult ki, mert mástól nem kaptál, magadat pedig nem tanultad meg szeretni. Nyugodtan egyél egészséges dolgokat, hiszen a vitaminhiány miatt kívánod őket. Remélem nem alakult ki visszafordíthatatlan egészségügyi probléma, a lelkedet ha mást nem önfejlesztéssel neked kell rendbe raknod, miután ilyen családod van. Fontos, hogy nem várd meg amíg elmarad a menstruációd és hullik a hajad az már nagyon súlyos állapot. Ne kívülről várd az elismerést, neked kell megszeretned magadat, a testedet, de mindenek előtt a lelki bizonytalanságokon úrrá kell lenned. Jó lenne ha egy jó barátnőd normális anyukájával tudnál ilyesmikről beszélgetni. Mások véleményével pedig ne foglalkozz. Általában olyanok kritizálnak, akik önmagunkkal sincsenek kibékülve. Mindenesetre jobbulást neked!
2016. jún. 29. 15:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/13 anonim ***** válasza:
Áruld el hogy miért nem tudtok anyukáddal ti ketten beszélgetni. Miért nem szólsz neki vissza mikor olyanokat mond hogy dagadt leszel, hogy bocs de te már az vagy, nem veszed észre? Miért nem mersz igazat mondani? Miért nem állsz ki magadért? H te titkon örülnél a dokinak akkor miért nem mondod is meg neki, és azt is hogy mindkettőtöknek kellene? miért nem mondod meg hogy szakember kellene táplálkozás ügyileg is mind a hármótoknak?
2016. jún. 29. 19:52
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/13 Költőnő? ***** válasza:
Muszáj elmenned dokihoz. Anyádon nem tudsz változtatni, de azon, hogy hogyan kezeld mindezt, azon igen.
2016. jún. 29. 20:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/13 anonim ***** válasza:

Az édességvágy, meg a főzésről evésről fantáziálás az evészavar része. Anyud jól látja, hogy aki rendes dolgokból nem eszik eleget, az miért pont ilyeneket enne, de mondom ez az evészavar maga.

Sajnos ez gyakran családi vonás, szerintem nálatok is az, anyudnak nyilvánvalóan szintén túl sok minden forog e körül.

Ahogy valaki írta, mindkettőtöknek elkelne a szakember.

Mellesleg 19 évesen magad is belevághatsz, ne várj másik hat évet, mire anyud meg is teszi, amiről beszél.Menj pszichológushoz, már rég kellett volna!

2016. jún. 29. 20:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/13 anonim ***** válasza:
0%
nagy evési zavar lehet ha mindent benassolsz a család elől
2016. jún. 29. 21:09
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2022, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info@gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!