Hogyan mondjam el a szüleimnek hogy segítségre van szükségem?

sportolj keres barátokat, járj szinjátszó körbe...

sok mozgás és új barátkozási lehetőségek kellenek nem doki

nem vernek át a barátaid csak ők is el kezdtek kamaszodni és bediliztek a hormonoktól

menj el pszichológushoz mond el neki mi a problémád ( bár nem hiszem hogy 14 évesen olyan komoly problémád lenne és bele ne kezd miután elolvasod részletezni hogy neked milyen rossz k>rvára nem érdekel ) ő majd fel ír egy antidepresszáns ( vagy inkább elmondja hogy az ami a bajod nem komoly és menj el hozzá még pár hétig )

( nem érdekel hogy ezután ki fog leszólni hogy bunkó vagyok de az az igazság hogy egy 14 éves gyereknek mert akármennyire nagy lánynak/fiúnak érzi magát még gyerek vagyis tini hogyha nem rekesztik ki vagy nincs semmi mássága vagy ilyesmi akkor nem hiszem h nagy problémája lehetne )

Szia!

Az előző tanévben jött ki rajtam a depresszió.

Érzékeny lelkű vagyok, rosszul éltem meg a kamaszkort, és az aktuális barátom még bántalmazott is (inkább lelkileg, mint fizikailag). Közepes mértékű depresszióm volt, mint kiderült - először a suli pszichológushoz mentem el, aki átirányított egy mentálhigiénés központba.

Nem mondtam el édesanyámnak, féltem, hogy magát okolná... de egy neurológiai vizsgálaton kiderült, és elolvasta a leleteket. Nagyot csalódott, hogy nem fordultam hozzá. Később kiderült, hogy gyógyszeres kezelés is kell, és ő megértett, segített, mikor ezt nagy nehezen kinyögtem neki, így kicsit bántam, hogy nem osztottam meg vele előbb.

Szerintem először nyugodtan fordulj szakemberhez, mert segít megérteni, mi is történik veled. Nem tudom segítettem-e ezzel, ha gondolod, írj nekem nyugodtan :)

18/L