Mi lenne a legjobb megoldás, eltűnjek egy időre, hogy végre ne legyek ovisként kezelve?

Sziasztok!

Anyukámmal egyszerűen nem lehet kijönni..olyan szinten hangulat ember. Mindenen megsértődik, ha nem ő van a figyelem középpontjában, akkor tesz érte hogy felfigyeljünk rá.

3 éves kapcsolatom ért véget , részben miatta is. Haza költöztem, de már most nem bírom elviselni az itthoni helyzetet! Anyám meg a nagymamám állandóan marják egymást, mindenen össze kapnak és természetesen én is kapok ebből a vitából. A munkahelyemen is feszült vagyok már, nem tudok rendesen oda figyelni mert ha nem beszélek anyámmal, vagy nem hívom fel besértődik és nem szól hozzám. Intimszférám egyenlő a nullával, konkrétan semmi...anyámmal alszok egy szobába, mert a másikba a nagymamám alszik.

Mikor elköltöztem itthonról anno, akkor 3 hónapig beszélni nem volt hajlandó velem mert én mekkora szemétláda vagyok és hasonlók. Aztán nagy nehezen megbékélt, de azóta is mennek a feszkók.

Pár példa: ha nem kisírem el orvoshoz, akkor megsértődik. Ha nem megyek el vele boltba, szintén sértődés van. Ha elmegyek találkozni a munkatársaimmal vagy a barátaimmal, bevágja hisztit és nem beszél velem, konkrétan levegőnek néz. Elmegyek itthonról, jönnek az SMS-ek hogy persze mit számít nekem ő vegyem csak semmibe mint eddig.

Ma is meglátta az exem és az utca kellős közepén elkezdett vele ordítani, hogy egy paraszt bunkó, utána meg jön haza és velem is ordít. Pedig exemmel éppen beszélgettük, hogy lehet meg kéne próbálni még egyszer , mert kettőnk között nagyon jól működött minden a három év alatt, ha nem lett volna sok külső személy aki tesz ez ellen...

Kérdésem a következő: ilyen anyával mit lehetne csinálni? Azt hozzá tenném, hogy járt pszichológushoz, mert társfüggő, öngyilkos is akart már lenni. Felnőtt nő vagyok, külön életet, családot akarok, de így nem fog menni.

23/N