Létezik hogy azért nem érzem magam jól a világban mert tudom, hogy nem kellett volna megszületnem?

“Abortusz” lettem volna, csak már késő volt, mivel az első gyerek lettem nem volt tapasztalata anyámnak.

Mindig is úgy bántak velem mintha nem a sajátjuk lennék.

Csak a pénzt látták bennem és a nyakamba vettek egy csomó hitelt előfizetéses telefonokat és fenyegtnek vele, hogy nem fizetik ha...

Már elváltak a szüleim. Mivel apánál maradt minden gyerek a legkisebb most első osztályos én hordom suliba, tanulok vele, házban rendet rakok, begyujtok stb. Ezért hagytam ott a munkahelyem. Mert apám azt mondta ad havonta 22 ezret mint segély.

Na ez ment is egy-két hónapig, de most nem ad azt mondta. Na én meg erre visszavágtam, hogy rendben akkor nem csinálok semmit. Így a fejemhez vágta, hogy oké akkor költőzzek el innen. Máskor is mondott már ilyet, de mostmár tényleg el kellene menni innen a francba.

De mondjuk mindigis ilyen volt. Kivette a kaját a számból. Ha nem tetszett valami neki, akkor is mikor 10 éves voltam.

Vannak nagyon jó barátaim, barátnőm is.

De hozzájuk nem akarok menni. Teher lennék.

Mit lehet tenni?

Vannak olyan munkahelyek ahol adnak szállást is?

Valamimet eladok, hogy az orvosi vizsgálatokra fussa. Mert az lejárt régen.

22 éves vagyok egyébként.

Van három tesom.

Egy 18 éves aki dolgozik, egy 16 aki tanul meg egy 8 éves aki szintén.

De még ha meg is élek másol valahogy amiket megszerzek a bank úgyis elvesz tőlem mindent meg fogni fogja a fizetésem.

Szóval ez már előre el van rontva. Nincs is értelme folytatni.

Hol találok olyan oldalt ahol vannak leírások arról hogy lehet a legkönnyebben legfájdalmatlananbul eltávozni?