Hogyan tudnám leküzdeni anyámmal kapcsolatos undoromat, dühömet?

Mielőtt kijelentést tesz valaki, érdemes talán kérdezni. Kb. 15 éve álltam szemben anyámmal és mindent MINDENT elmondtam neki. Akkor még semmi kül. egészségügyi baja nem volt. Onnantól kezdve kiálltam mindenemért és már többet nem hagytam, hogy bántson. Rosszabb is lett a kapcsolatunk. Aztán a betegsége miatt oldódott. Szeretne közelebb kerülni hozzám. Én jobb szeretnék lenni, mint ő és nem akarom, hogy elutasítás, távolságtartás érzésével haljon meg.

Van abban valami, amíg undorodom tőle, addig csak minimális dolgokat tegyek meg neki, de ezeket a minimális dolgokat legalább megtegyem (pl. érdeklődés felőle). Aztán ha esetleg valahogyan elmúlna az undorom, akkor lehetne jobban közeledni felé. A dühöm csökkent így évek alatt, de még jelen van és nem tudom ezt hogyan kezeljem, hiszen az anyám, támogatásra van szüksége, ő is változott valamennyire és beteg.

Magára hagyhatnám, de valahogyan az van a tudatomban, neki nehéz változnia, több időbe telik, mint másnak és már sokat tett a kapcsolatunkért. Én sem szeretném a sok rosszat megtorolni azzal, hogy teljesen hátat fordítok neki, hiszen az anyám és változóban van és beteg.

Viszont segítség volt amit írtatok. Az undor arra vonatkozik, nem szeretnék hozzáérni és ezen még valahogyan változtatnom kell és addig inkább fizessek én masszőrt, amíg nem tudom leküzdeni ezt az undoromat, fájdalmamat. Ez használható ötlet. Köszi.

Ha abban még segítenétek, hogyan lehetnék jobb anyámnál, azaz hogy tudok megbocsájtani magamban, magamnak és neki?

Már szóltam, hogy nem megyek haza! A megbocsájtást amúgy nem a krisztusi dolog miatt tenném meg, hanem azért, mert belső igényem van rá és szeretnék nem lelkiismeretfurdalást érezni és jobb emberré válni hozzá képest, ráadásul előtérben van, hogy az anyám. Ha az utolsó időben nem tett volna lépéseket a változtatásra, akkor nem is lett volna kérdésem. Képes változni, ezért én is engedek. Igaz, még mindig nagy a dühöm (az undor nem már, mert nem megyek haza és nem fogok hozzáérni, mert így nem masszírozom meg), de a belső késztetésem miatt szeretnék neki valahogy és valamennyire megbocsájtani, de még nem tudom hogyan.

Változik és emiatt én is szeretnék változni.