Szerintetek nagy hülyeség lenne a saját lábakra állni?

Lehet függetlenedni 19 évesen, de azzal tisztában kell lenned hogy semmid megtakarításod nem lesz az albérlet miatt, ismertem és ismerek is ilyen embereket, akik ily módon rontották el az életüket huszonévesen. Az egyik bánja hogy elkapkodta az egészet, a másik külföldre ment hisz itthon közel 30 évesen semmije nem volt csak dolgozott a számlákra.

19 évesen először pár évig szokni kéne a munka világát mert lehet kapsz melót, de ha nem tetszik vagy valami, akkor is kell rendezni a rezsit, a nincsből pedig elég nehéz.

Barátod van-e? ha idővel elég komoly kapcsolatod lesz akkor közösen könnyebb megvalósítani dolgokat, de így egyedül örülj inkább annak ami most van.

25F

Én 18 évesen kerültem el otthonról.

Egyetem mellett sokáig voltam kollégiumban, majd dolgoztam, diákmunkát csináltam, fél állásban voltam ami pont arra volt elég, hogy nullára ki tudjak mindent fizetni. A végén már diákhitelt is fel kellett vennem, utána meg annak a törlesztésére ment a pénzem.

Csak az elmúlt 1-2 évben értem el olyan szintet, hogy relatív olcsó életvitel (szoba bérlés, tömegközlekedés) félre tudtam tenni egész jó havi összeget. De ez még mindig kevés ahhoz, hogy saját házam legyen így továbbra is marad az albérletezés közel 30 évesen.

Szerintem is tanulj, és ha annyi energiád van, akkor dolgozz mellette. Néhány társaddal együtt béreljetek lakást, vagy kollégium, ha nem tudsz otthon lenni.

Ha a továbbtanulás kizárva, és mindenképpen dolgozni akarsz, akkor inkább külföldre menj dolgozni, mert annak nincs értelme, hogy a fiatalságodat arra pazarlod, hogy amit keresel, azt el is költöd a fenntartásodra, magyarán vegetálsz. Csak azért, mert egy lakás bérlete elég magasan kezdődik, arra simán rámegy egy fizetés.

Persze ha a szülők idővel a segged alá teszik a lakást, és most csak hobbiból ízlelgetni szeretnéd a dolgot, meg hogy a pasizás nálad történhessen, és ne kelljen mindenkit bemutatni, úgy értem.